Fékeznék az agyelszívást

Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott az uniót sújtó agyelszívás megfékezésére, amelynek célja egy európai szintű, versenyképes munkaerőpiac létrehozása a kutatás területén. Az indítványok között szerepel egy európai kutatási charta elfogadása, irányelvek megfogalmazása a kutatók toborzására, valamint közös módszer alkalmazása képességeik, képesítéseik és eredményeik értékelésére. Fejlesztenék a képzést, javítanák a doktoranduszok kutatásainak pénzügyi körülményeit, és előírnák a PhD-hallgatók számára nyújtandó társadalombiztosítási juttatások minimumát - tudósít a Rapid.

Míg az EU-ban nagyobb a tudományos területen egyetemet végzettek aránya, mint az Egyesült Államokban, kevesebb a kutatók száma. A bizottság szerint annak érdekében, hogy a tavalyi barcelonai csúcson kitűzött célnak megfelelően az EU a kutatásra és fejlesztésre fordított összeget GDP-je három százalékára emelje, 700 ezerrel több kutatóra lenne szükség. A tudományos pálya vonzóbbá tételéhez számos akadály elhárítása szükséges; meg kell könnyíteni, hogy az egyetemi szakemberek a magánszférában, vagy külföldi felsőoktatási intézményekben folytathassák karrierjüket - véli a brüsszeli testület.

Az EU 2003 és 2006 közötti időszakra szóló hatodik kutatási keretprogramja az előző időszaknál 60 százalékkal nagyobb öszszeget, 1,6 milliárd eurót fordít a kutatók képzési és mobilitási lehetőségeinek bővítésére. Ebben a hónapban indult útjára az európai kutatók mobilitási portálja (europa.eu.int/eracareers), és a közeljövőben épülhet ki a mobilitási központok európai hálózata is. A bizottság törvénykezési lépések megtételét is tervezi annak érdekében, hogy megkönynyítse a külföldi kutatók uniós munkavállalását.

Elemzők szerint az agyelszívás a magyar k+f ágazatot még jobban sújtja, mint az unióét. A külföldre távozó magyar kutatók számáról azonban még becslések sincsenek.