Tilos a megtévesztő szlogen

Megtiltják az élelmiszerek hangzatos, de sok esetben félrevezető reklámszlogenjeit 2005-től az EU-ban. Az Európai Bizottság a napokban elfogadta az élelmiszerreklámokra vonatkozó homályos és félrevezető ígéretek szabályozásának módosító javaslatait. A brüsszeli testület célja, hogy betiltsa a megtévesztő reklámfogásokat. Eltűnhetnek a produktumokról az olyan típusú feliratok, mint "ez a termék legyőzi a stresszt", vagy "ez a termék javítja hangulatát".

A bizottság ki akarja iktatni a reklámszlogenek közül a potenciálisan félrevezető hirdetéseket is. A "90 százalékban zsírmentes" típusú reklámfogások is várhatóan lekerülnek a dobozokról, ugyanis a vásárló ebből azt a következtetést vonja le, hogy zsírszegény ételt vásárol, miközben a 10 százaléknyi zsír is jelentős mennyiségnek bizonyul a szakértők szerint. A testület javaslata értelmében azokban az élelmiszertermékekben, amelyeken a zsírszegény felirat szerepel, 100 grammonként kevesebb mint 3, zsírmentesség állítása esetén pedig 0,5 grammnyi zsír lehet. Hasonló pontosan meghatározott számszerű előírások vonatkoznak majd a "rostokban, proteinben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, sóban, energiában, cukorban szegény" feliratokra is. Beate Gminder, az EB fogyasztóvédelmi szóvivője szerint a javaslatok a fogyasztók védelmét szolgálják, akik pontosabb tájékoztatást kapnak arról a termékről, amelyet megvásárolnak.

A szigorú szabályozás miatt várhatóan Magyarországon is módosítani kell majd a jelenlegi rendszeren. A hatályos jogszabályok csak általánosságban fogalmaznak meg tiltásokat az élelmiszerárukon megjelenő reklámokra vonatkozóan - tájékoztatta lapunkat Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője. Mint mondta: a reklámtörvény értelmében tilos megtévesztő hirdetést közzétenni, a versenytörvény szerint tilos a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása, a fogyasztói törvény szellemében pedig nem szabad gyógyhatást, kezelést, megelőzést tulajdonítani úgy az élelmiszereknek, hogy az tudományosan ne lenne alátámasztva. Kathi Attila elmondta: folyamatos monitoring-ellenőrzéseket tartanak, az élelmiszerek esetében alkalmazott félrevezető reklámok miatt a múlt évben 10-15 eljárást kezdeményeztek. A bírságok összege több száz ezer forintra tehető.