A nyugdíjkorhatárt 67 évre emelnék
Az általa vezetett bizottság javaslatának átadásakor Bert Rürup kijelentette, hogy a munkában töltendő életkor felemelését csak fokozatosan, 2011 után, többéves átmenet keretében kellene végrehajtani. A javaslat értelemszerűen tartalmaz egy olyan kitételt, hogy kerülni kell a korkedvezményes vagy korai nyugdíjazás minden formáját, mert nem lehet fenntartani az aktív keresőkre eső ellátási terhek növelését. A további pontok közül a Netzeitung kiemeli a juttatások évenkénti indexelésére vonatkozó indítványt, amelyet valamilyen demográfiai korrekciós tényezővel számolva kellene alkalmazni. A javaslat szerint a kifizetéseket emellett az ápolási díjak alapján számított összeggel is meg kellene terhelni. A javaslat átvételekor a szociális miniszter kijelentette, hogy azokat csak a társadalompolitikai szempontok által indokolt mértékben veszik át. Ulla Schmidt egyúttal felszólította a munkavállalókat, hogy éljenek a magánbiztosítás által nyújtott előgondoskodási lehetőséggel, jelenleg ugyanis a 82 milliós lakosságból csak 2,8 millióan fizetnek be az adott ellátási rendszerbe.
A kontinens elöregedését és az ellátást veszélyeztető finanszírozási zavarokat a Financial
Times mint az "évszázad baját" említi (a nyomaték kedvéért a francia "mal du siecle" kifejezéssel), kiútként pedig szintén a korhatár kitolását ajánlja. A lap ismerteti a legutóbbi francia reformokat, amelyek során a közalkalmazottakat hozták a versenyszférában dolgozókkal azonos megítélés alá, megemelve a munkában töltendő idő hosszát. Az olaszok - akik már kissé elmozdultak a korábbi "bébinyugdíjas" modelltől - most akarják 57-ről 60 évre emelni a korhatárt, illetve 35-ről 40 évre a munkában töltendő idő hosszát. A lap szerzője elítélően szól a korai nyugdíjazás gyakorlatáról, amelyet pedig politikusok, munkaadók és munkaerő-piaci elemzők előszeretettel ajánlanak ipari szerkezetváltás és nagy munkanélküliség idején. Az érvelés szerint maguknak a kormányoknak kellett rájönniük, hogy a korkedvezményes nyugdíjazással nem lehet érdemben csökkenteni az állástalanságot, ezért az erre irányuló ösztönzőket kezdik eltávolítani az ellátási rendszerükből.
