Kitörési pont lehet a kertészet

Magyarország helyzete a kertészeti termeléshez kedvező, az adottságok kihasználásához évtizedek óta eredményesen párosul a szakértelem és a tudományos bázis - állítja Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agráriumon belül a kertészeti ágazat huzamosabb ideje a harmadik legsikeresebb: három esztendő átlagában az évente 560 milliárd forintot produkáló állattenyésztés és a 417 milliárdos értékű terméket kibocsátó gabonatermesztés mögött 222 milliárdos teljesítményével a mezőgazdaság talpon maradásának egyik legbiztosabb pontját jelenti, a 2002-es exportlistát pedig vezeti. A kertészet egyúttal az agrárágazat legnagyobb foglalkoztatója.

Sikerei ellenére a kertészetnek is akadnak gondjai, amelyeket az agrárkormányzatok leginkább távolról kezeltek - mondja Mártonffy Béla, aki egyben a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára is. A szakirányítás eddig inkább az esetenkénti válságkezelési botrányok megoldására fordította figyelmét, mint a potenciáljánál fogva nagyobb teljesítményre képes kertészetre. Az EU-ba lépés közeledtével úgy tűnik, hogy az agrárkormányzatnál biztosan, a kormánynál pedig vélhetően rádöbbentek, hogy a sokszínű kertészet, különösen ennek piacképes vezértermékei a magyar mezőgazdaság számára az addigieknél is nagyobb elismerést, anyagi bevételt hozhatnak a jövőben - véli Mártonffy. Hazánk kertészetének komparatív előnye - ellentétben bármely más, csatlakozó közép- és kelet-európai országéval - abban van, hogy a citrusok kivételével minden kertészeti áru megtermelhető.

Az unió ebben az ágazatban nem működtet kvótákat, szabadpiac van, a jó minőségű kertészeti áruk szinte korlátlanul eladhatók. Ám ennek egyik feltétele a megfelelő méretű termelői értékesítő szervezetek (tészek) létrehozása. Az első tész 1999-ben alakult, ám létrejöttük csak az utóbbi időben gyorsult fel. A kvóta nélküli kertészeti termékek kereskedelmét csak ezeken keresztül támogatja az Európai Unió. Hazánkban 2003 júliusáig 33 tész alakult, közülük csak egy a véglegesen elismert. Az a végső cél, hogy négy-öt éven belül ezek csatornáin kell zajlania a kertészeti kereskedelem 40-50 százalékának.

A legnagyobb gondot jelenleg a tész-ek létező, illetve kialakítandó infrastruktúrájának ügye jelenti. Napjainkban katasztrofális a hazai zöldség-gyümölcs tároló és feldolgozó létesítmények többségének a helyzete. Létesítmény- és eszközhiánnyal küzd a szakma, ezért újabb létesítmények tömeges kialakításával, gépek, eszközök beszerzésével kell számolni. Amennyiben ezekre nem sikerülne akár EU-s, akár hazai támogatást elnyerni, akkor a magyar termelői és értékesítési szervezetek nem lesznek versenyképesek az unióban - hangsúlyozta a terméktanács vezetője.

A hazai értékesítő szervezet kialakításával lehetőség nyílik az EU-s kereskedelmi kapcsolataink átalakítására és új kereskedelmi szemlélet felvételére. Áruink többsége jelenleg exportőrök útján jut el az európai piacokra. A magyar külkereskedőknek - a piac megtartása és bővítése érdekében - a közös érdekek mentén össze kell fogniuk a tészekkel. Mint ahogy ezt tették a spanyol kereskedők, akik komoly versenytársai lettek az addig nagy hagyományokkal bíró hollandoknak és olaszoknak.

Az unióban működő tészek közül már több keresi a kapcsolatot más országok ilyen szervezeteivel, köztük a mieinkkel is - mondta Mártonffy Béla. Többen közös védjeggyel forgalmaznák a magyar árukat, ha késik a magyarországiak megerősödése, akkor bizonyos lehetőségektől esnek el.

Hogy milyen árukkal tudunk az EU piacán tartósan jelen lenni? A terméktanács szerint a zöldségfélék közül elsősorban a paprikának, a csemegekukoricának, a termesztett gombának és a görögdinnyének, míg a gyümölcsök közül a körtének, a kajszinak, a cseresznyének, a málnának, a meggynek és a diónak lehet hosszabb távon bővíthető és biztos piaca.