Magyar bírálat a WTO-alkuról

Magyarország egy sor pontját bírálja a Kereskedelemi Világszervezet (WTO) újabb liberalizációs tárgyalási fordulóját felező, szeptemberi cancúni miniszteri értekezletre készített hivatalos szövegtervezetnek. Hazánk úgy véli ugyan, hogy az általános tanács soros elnöke által a napokban közzétett javaslatcsomag jó tárgyalási alap, de Balás Péter magyar WTO-nagykövet lapunknak azt is kifejtette: ahhoz, hogy sikerüljön egyezségre jutni, nagyobb kompromisszumkészséget kell mutatniuk az előrébb járó fejlődő országoknak a többi közt agrárcélkitűzéseik mérséklése formájában.

Az agrárterületen például nem fogadható el, hogy az elnöki dokumentum nem tesz különbséget az előnyösebb helyzetben lévő, illetve valóban rászoruló fejlődő ország között. A mechanikus észak-dél szemlélet eredménye irreális: a dokumentum ugyanis egyformán kezeli a naturális gazdálkodást folytató legkevésbé fejlett - főként afrikai - országokat és a nettó agrárexportőr latin-amerikai és ázsiai fejlődőket. Ennek fényében is elfogadhatatlan, hogy differenciálatlan kötelezettségekkel operál az elnöki javaslatcsomag: a piacnyitásban például a fejlett országoknak erős, harmonizáló, a magas vámokat lenyomó, ugyanakkor a fejlődőknél (köztük a versenyképes nettó exportőröknél is) lassú, lineáris vámcsökkentést irányozna elő.

Elfogadhatatlan az agrárexport-szubvenció teljes és azonnali megszüntetése is: Magyarország is kész ugyan a jelentős csökkentésre, szelektív módon, egyes ágazatoknál pedig az azonnali megszüntetésre is. Ugyanakkor Budapest szerint az olyan exporttámogató eszközöket, mint az állami hitelt vagy az állami tulajdonú monopolvállalati rendszer fenntartását is fel kell számolni, hiszen ezek összeegyeztethetetlenek a piacgazdasággal.

A közvetlen kifizetések terén a dokumentum olyan bázisszemléletet ír elő, amely Magyarország számára - miként egyébként az egész EU-nak és az USA-nak is - komoly gondokat okoz. Hiszen az uniós csatlakozó országok egy jelentős része nem rendelkezett közvetlen kifizetésekkel, s így a 2000-2002. év bázisa nem létezik. Emellett a dokumentum felveti a zölddobozos (vagyis korábban elfogadhatónak minősített) támogatások újratárgyalását, pedig bizonyított, hogy ezek nem kereskedelmet befolyásoló tényezők. Végül, de korántsem utolsósorban nagy hiányossága az elnöki javaslatnak, hogy nem javasol érdemi előrelépést a földrajzi eredetvédelem terén, csupán annyiban foglalkozik a számunkra igen fontos kérdéskörrel, hogy a bor és szeszes italok eredetvédelmében a megállapodásra kitűzött 2003. szeptemberi határidőt meghoszszabbítja. Magyar vélemény szerint Cancúnban minimálisan miniszteri iránymutató állásfoglalás kellene a védett nevek kapcsán.

Az ipari vámcsökkentés terén az elnöki javaslatcsomag kiegyensúlyozottabb, ám nem eléggé - véli Balás. A fejlett országok ipari vámszintje ugyanis már nagyon alacsony (Magyarország esetében például jelenleg az átlagos ipari vámszint még 6,7 százalékos, ám uniós csatlakozásunkkal 3 százalékra csökken). A fejlődő országok ipari vámvédelme viszont - a versenyképeseké is - még mindig igen magas.

A javaslatcsomag további nagy hiányossága, hogy nem foglalkozik érdemben a WTO tevékenységének - korábban már előírt - kiterjesztésével új területekre. Pedig korábban már előirányozták, hogy olyan területeket vonnak be a WTO hatáskörébe mint a nemzetközi beruházásáramlás szabályozása, a versenyszabályok, a kereskedelemtechnikai akadályok vagy éppen a közbeszerzések átláthatóságának szabályozása - emlékeztetett Balás Péter.