BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Papírmentes ügyintézést akarnak

Kiadásai 28 százalékát fordította fejlesztésekre Bábolna önkormányzata az elmúlt 10-12 évben. A település polgármestere, Kovácsné dr. Horváth Klára szerint mai törekvéseik közé tartozik, hogy a július elsején városi rangot kapott településen újra okmányirodát nyissanak. Szeretnék megteremteni a papírmentes, internetes önkormányzati ügyintézés feltételeit is.

>> Bábolnáról jelenleg is a mezőgazdasági nagyüzem jut elsősorban a kívülállók eszébe. A cég működése mennyire jelent ma előnyt a településnek?

- Amikor az emlékezetes kirakattelepülés az 1960-as évektől kialakult, az állami vezetők és más protokollszemélyiségek "hazajártak" Bábolnára. A mezőgazdasági nagyüzem mindig is nagymértékben befolyásolta a település fejlődését. Az utóbbi 10-15 évben az itteni lakosság lélekszáma csaknem megduplázódott. Ma a Bábolnán élők úgy látják: most 4 ezren élnek itt, de legfeljebb 5-6 ezres település lenne az ideális.

>> A kormány ismét kinyilvánította, hogy megvan a szándék a Bábolna Rt. privatizálására. Mit jelenthet ez az itt élőknek?

- Nekünk továbbra is nagyon fontos a mezőgazdasági nagyüzem. Lakosságunk jelentős része a Bábolna Rt.-nél dolgozik, s a társaság a legnagyobb adófizetőink egyike. A legfontosabb elvárásunk, hogy a cég eddigi működőképessége és a kellő foglalkoztatottság megmaradjon.

>> Rendelkeznek-e tulajdonrészszel a Bábolna Rt.-ben, és milyen mértékben tudnak beleszólni a cég életébe?

- Mindössze egyetlen, 7500 forint névértékű Bábolna-részvényünk van. Korábban több tíz milliós részvénycsomagunk volt, amelyet a társaság megelőző vezetésének idején becseréltünk ingatlanokra, közművekre, építményekre, valamint egy 70 hektáros földterületre. Mindezzel egy "leválási folyamat" is megindult az rt. és az önkormányzat között.

>> Törekszik-e az önkormányzat az agrárágazaton kívüli tevékenységek letelepítésére?

- A részvényekért kapott 70 hektáros földterületből 50 hektárt ajánlottunk fel ipari park céljára az e területet hasznosító cégeknek. Így jött létre egy barterüzlet egy székesfehérvári társasággal, amely - cserébe a szántóterületért - Bábolnának nemzetközi minősítésű sportcsarnokot építtetett. Ez a cég intézi a földek művelésből való kivonását is. Mi ezt a területet az általános rendezési tervünkben ipari parkként tartjuk nyilván. Az ipartelepítéskor kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beruházásokat támogatjuk. A betelepülő cégeknek a mindenkori adókból 40 százalék kedvezményt nyújtunk a jogszabályok által lehetővé tett 2007. december 31-i időpontig.

>> Bábolna ez év július elsején kapott városi rangot. Mi tette lehetővé e cím elnyerését?

- Én 1998 óta vagyok e település polgármestere. Még az ezt megelőző időszakban működő képviselő-testület határozott arról, hogy Bábolnának meg kell szereznie a városi rangot. 2001-ben elkészült a település általános rendezési terve, amely alapvető feltétele volt annak, hogy a várossá nyilvánításhoz a pályázatot be lehessen adni. Ez kordokumentum Bábolnáról, amelyet az október 3-i és 4-i városavató ünnepségre kiadványként meg is jelentetünk. A várossá válásnak komoly gazdasági háttere is van: több a normatíva és a személyi jövedelemadó-visszatérítés magasabb, ami az éves költségvetésünkben mintegy 25 millió forintot tesz ki.

>> A település infrastruktúrája a hazai átlag fölött van. Milyen kiépítettséget jelent mindez?

- Mind a villanyhálózat, mind a csatornázottság és a gázellátottság teljesen kiépített. 1994-ben épült meg az önálló szennyvíztisztítónk, a gázvezeték pedig a kilencvenes évek elején épült ki. A telefonfejlesztéseknél ma a szélessávú internetelérhetőség kiépítése zajlik. Közúthálózatunk teljesen portalanított. Tavaly néhány kilométer új utat is építettünk, míg a meglévők egyharmadát felújítottuk. Bábolna önkormányzata az elmúlt tizenkét évben a kiadások 28 százalékát fordította átlagosan fejlesztésekre.

>> Milyen további terveket fogalmazott meg az önkormányzat?

- Szeretnénk létrehozni egy okmányirodát. Bábolna korábban már látott el ilyen teendőket, de amikor az okmányirodák létrejöttek, ez a feladat Komáromba került. Jelenleg viszont az ottani központ meglehetősen túlterhelt. Ezenkívül dolgozunk azért, hogy a településkép minél rendezettebb legyen. A terveink között szerepel az is, hogy a település központját újjáépítsük, eltüntessük a jelenlegi betonrengeteget. A polgármesteri hivatalban már rendszerben működnek a számítógépek, ehhez az idén az intézményeket is csatlakoztatni akarjuk. Jövőre pedig szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatot a település lakói az interneten is elérhessék, s megvalósulhassanak a papírmentes hivatalról szóló elképzelések.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.