BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Papírmentes ügyintézést akarnak

Kiadásai 28 százalékát fordította fejlesztésekre Bábolna önkormányzata az elmúlt 10-12 évben. A település polgármestere, Kovácsné dr. Horváth Klára szerint mai törekvéseik közé tartozik, hogy a július elsején városi rangot kapott településen újra okmányirodát nyissanak. Szeretnék megteremteni a papírmentes, internetes önkormányzati ügyintézés feltételeit is.

>> Bábolnáról jelenleg is a mezőgazdasági nagyüzem jut elsősorban a kívülállók eszébe. A cég működése mennyire jelent ma előnyt a településnek?

- Amikor az emlékezetes kirakattelepülés az 1960-as évektől kialakult, az állami vezetők és más protokollszemélyiségek "hazajártak" Bábolnára. A mezőgazdasági nagyüzem mindig is nagymértékben befolyásolta a település fejlődését. Az utóbbi 10-15 évben az itteni lakosság lélekszáma csaknem megduplázódott. Ma a Bábolnán élők úgy látják: most 4 ezren élnek itt, de legfeljebb 5-6 ezres település lenne az ideális.

>> A kormány ismét kinyilvánította, hogy megvan a szándék a Bábolna Rt. privatizálására. Mit jelenthet ez az itt élőknek?

- Nekünk továbbra is nagyon fontos a mezőgazdasági nagyüzem. Lakosságunk jelentős része a Bábolna Rt.-nél dolgozik, s a társaság a legnagyobb adófizetőink egyike. A legfontosabb elvárásunk, hogy a cég eddigi működőképessége és a kellő foglalkoztatottság megmaradjon.

>> Rendelkeznek-e tulajdonrészszel a Bábolna Rt.-ben, és milyen mértékben tudnak beleszólni a cég életébe?

- Mindössze egyetlen, 7500 forint névértékű Bábolna-részvényünk van. Korábban több tíz milliós részvénycsomagunk volt, amelyet a társaság megelőző vezetésének idején becseréltünk ingatlanokra, közművekre, építményekre, valamint egy 70 hektáros földterületre. Mindezzel egy "leválási folyamat" is megindult az rt. és az önkormányzat között.

>> Törekszik-e az önkormányzat az agrárágazaton kívüli tevékenységek letelepítésére?

- A részvényekért kapott 70 hektáros földterületből 50 hektárt ajánlottunk fel ipari park céljára az e területet hasznosító cégeknek. Így jött létre egy barterüzlet egy székesfehérvári társasággal, amely - cserébe a szántóterületért - Bábolnának nemzetközi minősítésű sportcsarnokot építtetett. Ez a cég intézi a földek művelésből való kivonását is. Mi ezt a területet az általános rendezési tervünkben ipari parkként tartjuk nyilván. Az ipartelepítéskor kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beruházásokat támogatjuk. A betelepülő cégeknek a mindenkori adókból 40 százalék kedvezményt nyújtunk a jogszabályok által lehetővé tett 2007. december 31-i időpontig.

>> Bábolna ez év július elsején kapott városi rangot. Mi tette lehetővé e cím elnyerését?

- Én 1998 óta vagyok e település polgármestere. Még az ezt megelőző időszakban működő képviselő-testület határozott arról, hogy Bábolnának meg kell szereznie a városi rangot. 2001-ben elkészült a település általános rendezési terve, amely alapvető feltétele volt annak, hogy a várossá nyilvánításhoz a pályázatot be lehessen adni. Ez kordokumentum Bábolnáról, amelyet az október 3-i és 4-i városavató ünnepségre kiadványként meg is jelentetünk. A várossá válásnak komoly gazdasági háttere is van: több a normatíva és a személyi jövedelemadó-visszatérítés magasabb, ami az éves költségvetésünkben mintegy 25 millió forintot tesz ki.

>> A település infrastruktúrája a hazai átlag fölött van. Milyen kiépítettséget jelent mindez?

- Mind a villanyhálózat, mind a csatornázottság és a gázellátottság teljesen kiépített. 1994-ben épült meg az önálló szennyvíztisztítónk, a gázvezeték pedig a kilencvenes évek elején épült ki. A telefonfejlesztéseknél ma a szélessávú internetelérhetőség kiépítése zajlik. Közúthálózatunk teljesen portalanított. Tavaly néhány kilométer új utat is építettünk, míg a meglévők egyharmadát felújítottuk. Bábolna önkormányzata az elmúlt tizenkét évben a kiadások 28 százalékát fordította átlagosan fejlesztésekre.

>> Milyen további terveket fogalmazott meg az önkormányzat?

- Szeretnénk létrehozni egy okmányirodát. Bábolna korábban már látott el ilyen teendőket, de amikor az okmányirodák létrejöttek, ez a feladat Komáromba került. Jelenleg viszont az ottani központ meglehetősen túlterhelt. Ezenkívül dolgozunk azért, hogy a településkép minél rendezettebb legyen. A terveink között szerepel az is, hogy a település központját újjáépítsük, eltüntessük a jelenlegi betonrengeteget. A polgármesteri hivatalban már rendszerben működnek a számítógépek, ehhez az idén az intézményeket is csatlakoztatni akarjuk. Jövőre pedig szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatot a település lakói az interneten is elérhessék, s megvalósulhassanak a papírmentes hivatalról szóló elképzelések.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.