Az immár tíz éve működő önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A múlt évi együttes bevételük mindössze 12,5 milliárd forint volt. Pedig az egészségügyi előtakarékosságra komoly okot ad az életkor meghosszabbodásával és az egyre drágább gyógyítási eljárások bevezetésével együtt járó költségrobbanás, amivel nem tud lépést tartani az Országos Egészégbiztosítási Pénztár (OEP). Ezt igazolja, hogy meghaladja az egészségbiztosítási alap évi költségvetésének negyedét, eléri a 300 milliárd forintot a lakosság tb-járulékon felüli, zsebből fizetett egészségügyi kiadása.

A magáncélú takarékoskodás gátja lehet, hogy a jelenlegi kiegészítő egészségpénztáraknál a tagdíj 40 százalékából kötelező szolidaritási alapot képezni, amiből elsősorban a különféle szűrővizsgálatokat finanszírozzák, csak a fönnmaradó hányad fölött rendelkezhet a tag - véli az egészségügy átalakítását összefogó kormánymeghatalmazotti programiroda szóvivője. Tóth Judit elmondta, hogy az egészségügyi szaktárca és a Pénzügyminisztérium által készített kormány-előterjesztésben lebontanák e gátat, s az át- vagy az újonnan alakuló pénztárakban a tagok saját maguk döntenének az általuk befizetett összeg felhasználásáról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyéni számlán lévő pénz a tag családtagjai számára is hozzáférhető, a fel nem használt összeg pedig örökölhető lenne.

Az egészségszámlán lévő öszszeg azonban hálapénzre nem fordítható. Ezt egyébként kizárja annak a szolgáltatási csomagnak az összeállítása, amit jelenleg nem finanszíroz az OEP. Ilyen az esetenként több száz ezer forintba kerülő fogpótlás, az egyágyas kórházi szoba, a drága, ám nem támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök garmadája. A hálapénz ellen hat az is, hogy az egészségszámlákat vezető pénztárak szolgáltatásszervező funkciót kapnának, ők állnak majd kapcsolatban a különféle egészségügyi intézményekkel.

A kormány adókedvezménynyel serkentené az egészségcélú takarékoskodást, ennek mértékéről az Országgyűlés dönt. Tervek szerint az egészségszámla-tulajdonosok a tagdíj 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot vonhatnak le az adójukból. A következő évek során további 10 százalékos adókedvezménnyel ismernék el a hosszú távú és a prevenciós célú megtakarításokat.