MSZOSZ: csökkenhet a munkaadók terhe

A nyugdíjjárulék adókedvezményének megtartása mellett érvel az MSZOSZ - mondta lapunknak Hanti Erzsébet, a szakszervezeti szövetség szakértője. Javaslatuk szerint a mintegy 2 százalékpontnyi adóteher-mérséklést jelentő engedmény megtartásával a jelenleg elképzeltnél alacsonyabb jövedelemnövelés is elegendő lenne a tervezett reálkeresetszint eléréséhez. Mindezt úgy, hogy közben az adórendszer jobban segítené a versenyképességi törekvéseket, nagyobb összhangban lenne az inflációs céllal, s a mainál kisebb béremelésre kényszerítené a költségvetést is.

Az adómérsékléssel a kormányzati oldal megkönnyíthetné a bértárgyalásokat, illetőleg, ha a szükséges reálbér eléréséhez túl magas nominális keresetemelésre kényszerítené a munkáltatókat, azzal el is lehetetleníti őket - figyelmeztet Hanti. Emlékeztetett: a munkavállalót alapvetően a nettó bérének alakulása, illetve a reáljövedelmének változása érinti - ezt pedig a 8 százalékos növelésnél kisebb mértékűvel is javítani lehetne, amennyiben a nyugdíjjárulék adókedvezményének megtartásával csökkenne a tervezett szja-teher.

A szakszervezetek javaslata szerint a reálbér-emelkedésnek akkora mértékűnek kellene lennie, mint a GDP-növekedés jövő évi tervezett szintje, vagyis 3,5 százalék. A kormány tervei közt azonban csak a reálkeresetek szinten tartása szerepel.

Az MSZOSZ számításai szerint jelentősen csökkenthetné a munkáltatók terheit jövőre, ha mégsem törölnék el a nyugdíjjárulék szja-kedvezményét. Amennyiben a következő évben is megmaradna az engedmény, akkor már 7,5 százalékos jövedelemnöveléssel is teljesülne a 3,5 százalékos reálkereset-emelkedésre vonatkozó MSZOSZ-cél. Ezen kedvezmény nélkül a kormányzat által legutóbb hangoztatott 8 százalékos nominális béremelkedés is csak a reálkeresetek szinten tartásához elég, míg a szakszervezeti szövetség által célként kitűzött 3,5 százalékos reálkereset-növekedéshez 12 százalékos nominális béremelés kellene.