Aranyrészvényes csikicsuki
Lesz is aranyrészvény, meg nem is a gazdasági kabinet javaslata alapján átdolgozott koncepció szerint. A kiindulási pont változatlanul az, hogy a privatizált vállalatokban fennálló állami többletjogosítványok - a törvény erejénél fogva - megszűnnek az uniós csatlakozás időpontjában, nyilatkozza Gadó Gábor illetékes helyettes államtitkár.
Azontúl az államnak a ma egy darab szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényei - a privatizációs törvény mellékletében felsorolt harminc cég jelentős hányadában - egyszerű törzsrészvényként funkcionálnak majd. Ezzel együtt a stratégiailag fontos területeken - így a gáz- és villamosenergetikai, a hírközlési társaságokban, továbbá némely honvédelmi cégnél - más tartalommal ugyan, de tovább él az aranyrészvény - tájékoztatta a Világgazdaságot a módosult szabályozási tervekről Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Elmondta: a leendő állami szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogosultságok egy része megegyezik a társasági törvényben szabályozott tulajdonosi jogosítványokkal. Így az állam képviselőjét megilleti a közgyűlésen való részvétel, felvilágosítást kérhet a napirendről, észrevételt és indítványt tehet, osztalékra is jogosult. Ám nem szavazhat, mivel bizonyos - a készülő jogszabályban tételesen felsorolt és alapvető, nyomós közérdeket érintő - ügyekben vétójoga lesz. Csak azoknál a társasági döntéseknél kerülhet erre sor, ahol egyébként az ágazati törvények nem adnak lehetőséget a közbiztonság és a közrend érdekében történő állami hatósági beavatkozásra. A tervek szerint az illetékes miniszter szűk és jogvesztő határidőn belül gyakorolhatja a vétójogot. Határozatát meg kell indokolnia. Döntése megtámadható bírósági úton, az igazságszolgáltató fórum ítéletét pedig a miniszter és a társaság is megfellebbezheti jogszabálysértésre hivatkozva.
Az Európai Bizottság álláspontja, hogy az államnak a vagyoni hozzájárulásával és tényleges kockázatvállalásával összhangban nem álló jogosultságai sértik a tőkemozgás szabadságát, amely így legfeljebb nyomós közérdekből korlátozható. Ezt a nézetet erősítik az Európai Bíróság idevágó ítéletei is. Ezért nálunk lassan egy éve van napirenden az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakítása. A magyar szabályozás közösségi követelményeknek megfelelő módosítása a privatizációs törvény mellett a koncessziós, valamint a villamos- és a gáztörvényeken - illetve az energiahivatal jogkörén - is változtatást igényel.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: a vétójog gyakorlására hivatott minisztereknek felül kell vizsgálniuk, hogy az érintett részvénytársaságok alapszabályai összhangban vannak-e az új szabályozással. Ha nem, úgy kötelesek intézkedni az alapszabályok módosításáról.
A koncepció várhatóan október végén kerül a kormány asztalára.
