Az egész térségre tekint a tőke
A tegnap zárult, kétnapos rendezvényen - amelyet az ENSZ fejlesztési programja és az International Herald Tribune szervezett - 23 ország és nemzetközi intézmények mintegy négyszáz politikai és üzleti vezetője vett részt. Több felszólaló is hangsúlyozta: a vezető stratégiai befektetők sokkal inkább a térség egésze, mint egyes országok iránt érdeklődnek, hiszen egy-egy ország piaca önmagában kicsi. Mizsei Kálmán, az UNDP Európáért és a FÁK-országokért felelős igazgatója lapunknak elmondta, hogy éppen emiatt nagyon fontos - különösen a délkelet-európai térségben - az egyes országok közötti kereskedelmi akadályok lebontása. A szovjet utódállamokat pedig az tenné sokkal vonzóbbá a befektetők szemében, ha az EU mérsékelné a velük szemben alkalmazott vám- és egyéb kereskedelmi akadályokat. Brüsszel a világ egyetlen térsége ellen sem érvényesít olyan nagy korlátozásokat, mint éppen Kelet-Európa ellen.
Az UNDP vezetője emlékeztetett rá, hogy a térség déli és keleti részében a tulajdonjogok tisztázatlansága, a politikai instabilitás és a gazdasági reformok akadozása miatt sokáig nem kapott lendületet sem a tőkebeáramlás, sem az európai integráció folyamata. Malloch Brown szerint azonban Bulgária, Horvátország, Románia, Oroszország, Ukrajna és Moldova iránt stabilizálódik vagy erősödik a beruházók bizalma, ami ezen országok hitelbesorolásában is tükröződik. Ennek köszönhetően tavaly - miközben világszinten csökkent a működőtőke-áramlás volumene - Közép- és Kelet-Európa növekvő beruházói érdeklődéssel büszkélkedhetett. A 2001-es 24 milliárdról tavaly 29 milliárd dollárra nőtt a fogadott tőke összege. Ezen belül megfigyelhető volt a korábbi éllovasok (Magyar-, Lengyel- és Csehország, valamint Szlovénia) súlyának csökkenése, a balkáni és posztszovjet államok térnyerése mellett.
