Bizonytalan iraki dollárok

Miközben Irakban tovább tart a véres erőszak, máris folyik a madridi donortanácskozáson felajánlott összegek felhasználásának szervezése. Az eredetileg szükségesnek mondott 56 milliárd helyett a hét végi donorkonferencián csak 33 milliárd dollár jött össze, és ennek hatékony kihelyezését is bizonytalanná teszik a belpolitikai zavarok és a segélyezők elképzelései közötti eltérések.

A tanácskozás után annyi bizonyossá vált, hogy a pénzek egy letéti alapba kerülnek, amelyet a Világbank, az ENSZ és iraki megbízottak fognak kezelni. A felajánlások humanitárius, újjáépítési és más projektfinanszírozási célokra szólnak, egy részüket pedig exporthitelek formájában helyezték kilátásba.

Bár Bagdad elsősorban adományokra számított, azonban - mint a Financial Times emlékeztet - a nem amerikai eredetű hányadból csak 4 milliárdnyit képviselnek a vissza nem térítendő összegek. A lap idéz diplomatákat, akik hasonlóképpen csalódást keltőnek minősítették az olajtermelő arab államok szerény hozzájárulását. Kuvait mindössze 500 millió dollárt ajánlott fel, az Egyesült Arab Emirátusok pedig 215 milliót. Szaúd-Arábia egyáltalán nem kínált adományt, a kilátásba helyezett hiteleken felül csak Bagdad 24 milliárdos tartozásának átütemezésére mutatott hajlandóságot. (Irak teljes adósságállományát az IMF 120 milliárd dollárra becsülte.) Irán hiteleket, emellett gáz- és áramszállítmányokat, illetve olajügyleteket ajánlott.

A BBC kiemeli, hogy a háborút ellenző államok (Francia-, Német- és Oroszország) nem adtak támogatást. A tagállamokkal együtt az EU segélye megközelíti a másfél milliárd dollárt. Az IMF és a Világbank csak hiteleket ajánlott.