Csökkentenék a közös büdzsét

Brüsszel



Mi legyen a felső határa a 2007-ben kezdődő közös büdzsének és hány évre szóljon - e körül folyt a vita az Európai Bizottság e heti zárt ülésén, ahol első ízben került asztalra a következő költségvetési periódus ügye. Kiderült, hogy már a közösségi GDP 1,1 százalékában maximált kiadási főösszeg elérése is siker lenne, mert sok tagország 1 százalékra szeretné leszorítani a jelenleg 1,2-nél meghúzott plafont.

Sokak csodálkozására az Európai Bizottság már megkezdte az első egyeztetéseket a 2007-ben kezdődő többéves uniós költségvetési periódus előkészítéséhez. A hétfői, szigorúan zárt ajtók mögött tartott első megbeszélés még nem volt túlságosan mélyreható. Michaele Schreyer költségvetési biztos szóvivője szerint, miközben egy sor kérdésben máris láthatóan nagy volt az egyetértés - például, hogy egyszerűsíteni kell a struktúrát, a fölös átfedéseket tovább kell gyomlálni és hasonlók -, két alapkérdésben igazából csak annyi derült ki, hogy nagyon nagy még a vélemények közti különbség.

Az egyik sarokkérdés, hogy mi legyen a következő büdzsé felső határa. A jelenleg érvényes költségvetésnél az 1999-es berlini határozat a GDP 1,27 százalékában húzta meg az abszolút felső plafont, amit amúgy a közös költekezés soha meg sem közelített (jobbára 1 százalék körül mozog a tényleges szint). Ezúttal a 1 százaléktól az 1,3-ig sok minden elhangzott, jóllehet a többség érezte, hogy már az 1,1 elfogadtatása is komoly eredmény lenne. Egyelőre nem került külön napirendre, hogy miként lehetne elkerülni egyes nettó befizető országok "túlterhelését". Holland részről már most megkezdődtek a diplomáciai célzások arra, hogy nem tartható a mai helyzet, amelyben például Hollandia a GDP egy főre vetített hozzájárulásában az EU eltartójának tekintett Németországot is megelőzi.

Voltaképpen már a mostani büdzsé előtt is felmerült, hogy egyfajta - arányos - nettó plafont kellene húzni, amelynél többet egyetlen tagország sem köteles fizetni, ám ezt akkor nem fogadták el. Most az ötlet megint előjött, kiegészülve a briteknek járó visszatérítés problémájával, amelyet Schreyer egy közelmúltban bemutatott elképzelésében úgy próbálna orvosolni, hogy valamennyi túlterhelt befizetőnek egyfajta visszatérítési rendszert biztosítana. Ez a kérdés azonban a mostani vitában egyelőre nem került terítékre.

Sok szó esett viszont arról, hogy hány évre szóljon a közös büdzsé. Jelenleg hét évig terjed, de ezt például Schreyer lecserélné ötévesre, hogy időtartama egybeessen az Európai Bizottság és az Európai Parlament ugyancsak ötéves mandátumával. Ez ellen a leggyakoribb érv, hogy a tételek többsége sohasem ér véget öt év után, hanem azon bőven túlnyúló, ezért kár hamarabb meghúzni a vonalat. Egyes vélemények szerint az is szempont lehet, hogy az effajta költségalku mindig nagyon fájdalmas és hosszadalmas procedúra - szerencsésebb volna lehetőleg minél ritkábban szembesülni vele.

Annyi bizonyos, hogy a bizottság decemberre már elkészíti első jelentését az ügyben, ám bennfentesek szerint ez még aligha tartalmaz számokat, csupán politikai irányvonalak lefektetéséről lehet majd szó.