Egység kell a magyar sikerhez

Brüsszel



Szlovákia és Lettország az olasz EU-elnökség kérdőívére válaszul leszögezte, hogy nem ért egyet a téma alkotmányban történő megemlítésével. (Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint Pozsony emellett külön levélben is feljegyzést intézett ez ügyben a soros elnökséghez.)

A kisebbségek kollektív jogainak megjelenítése a leendő alkotmány első alapvető értékeket számba vevő részében kezdettől fogva meghatározó törekvése a magyar diplomáciának. A konvent szövegtervezetében végül nem szerepelt, mivel nem kapott támogatást a résztvevők részéről, mi több, Giscard d'Estaing, a tanácskozás elnöke elvi alapon tartotta feleslegesnek és túlhaladottnak a kérdés ekként történő exponálását. Szerinte azzal, hogy az alapvető jogok chartája bekerül az alkotmányba, a demokratikus és emberi jogok minden lényegi aspektusát lefedték.

A téma mostani megvitatására azt követően került sor, hogy a magyar kormány kérte napirendre tűzését. Az október eleje óta formálisan is zajló reformkonferencia újabb, külügyminiszteri szintű fordulóján, hétfő délután következett az úgynevezett nem intézményi kérdések áttekintése, ezek egyike volt a magyar felvetés is. Összesen 91 ilyen téma volt az asztalon, és Kovács László külügyminiszter sajtóértekezletén utóbb megelégedéssel nyugtázta, hogy a kezdeményezést egyik felszólaló sem kifogásolta. Olasz elnökségi forrásokból azonban utóbb kitűnt, hogy a hétfői fordulóra benyújtott írásos válaszok közül a szlovák és a lett - mindkettő arányosan jelentős számú kisebbséggel rendelkezik - hivatalos ellenzést jelentett be.

A magyar diplomácia szerint sok ország a színfalak mögött voltaképpen szimpatizál a magyar törekvéssel, ám többségük nem szívesen exponálja magát nyíltan is. Korábban hasonló volt a helyzet a vélhetően ellenzők, vagy nem túlságosan egyetértők oldalán is, ami elvben még mindig esélyt adhatott volna arra, hogy a téma tartósan napirenden maradjon.

Mindez a szlovák-lett formális óvás megjelenésével halványulni látszik. Franco Frattini olasz külügyminiszter a Világgazdaság - eljárást firtató - kérdésére emlékeztetett, hogy egy felvetés akkor számíthat túlélésre és akár a végső dokumentumba való bekerülésre, ha tényleges konszenzus övezi. Diplomáciai forrásokból úgy tudni, hogy a tagországok oldalán a latens ellenzők közé tartozik a - saját nemzeti kisebbségei miatt maga is fejfájással küszködő - spanyol és francia kormány. Tekintve, hogy akadt immár "hivatalos" ellenző, beavatkozásuk akár szükségtelennek is minősülhet.