BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erőtlen és kockázatos kilábalás várható jövőre

Lassú globális kilábalást és szerény - de súlyos kockázatokkal terhelt - fellendülést jósol az Economist Intelligence Unit (EIU) 2004-re, illetve a következő néhány esztendőre. Az Egyesült Államokban várható - szemre tetszetős - növekedés súlyos belső és külső egyensúlyhiányt takar. Európa gyenge fellendülés előtt áll. A kelet-európai országok a fejlett térségekhez képest viszonyítva továbbra is alacsony bázison tudnak magasabb GDP-növekedési rátákat produkálni.

Az EIU számításai szerint az idei (vásárlóerő-paritáson számolt) globális növekedés 3,3 százalék lesz, ami jövőre 3,9, 2005-ben pedig 4,1 százalékra gyorsul. A folyamatban lévő fellendülés azonban - főleg a mostani, kezdeti fázisában - törékeny marad, mert több vezető gazdasági hatalom továbbra is szenved a kilencvenes évek fellendüléséből származó egyensúlyi zavaroktól és tetemes adósságoktól. Az OECD-térség 2004 vége előtt aligha ér el a hosszú távú trendnek megfelelő növekedési ütemet. A meglévő súlyos kockázatok miatt a fellendülés kifulladása, vagy akár újabb recesszió sem zárható ki.

A globális konjunktúrában rejlő kockázatokat elemezve az EIU mindenekelőtt az USA folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányára mutat rá, amelyet különösen veszélyessé tesz a külföld azon - kikezdhetetlennek látszó - hajlandósága, hogy befektetéseivel a növekvő deficitet is finanszírozza. A tanulmány szerzői ezt az irányzatot hoszszabb távon fenntarthatatlannak minősítik, jóllehet a külföldinél gyorsabb amerikai növekedés miatt a hiány valószínűleg tovább fokozódik. További kockázati tényezőt képvisel a magánszektor által - főleg az USA-ban, de kisebb mértékben Európában is - cipelt hatalmas tartozások terhe, valamint néhány OECD-államban felgyülemlett tetemes államadósság. Sajátos veszélyt jelenthet a hatalmas vállalati - és nem utolsósorban lakossági - eladósodottság váratlan tudatosulása, valamint a megtakarítások erőteljes és ösztönös növelése formájában erre adott kollektív válasz. Hasonlóképpen nyomasztóan hatnak a vállalatok által a kilencvenes években végrehajtott hatalmas kapacitásbővítő beruházások, amelyek most súlyosan megterhelik a cégek nyereségességét, illetve az árképzésre gyakorolt befolyásukat, összességükben pedig deflációs veszélyt jelentenek. A szerzők emellett további veszélyforrást látnak a nagyszámú amerikai munkahely elvesztésében, ami - több más hasonló tényező mellett - erős ösztönzést jelent protekcionista intézkedések 2004-ben való meghozatalára. Ebből a szempontból rossz előjelnek tekinthető a mexikói Cancúnban tartott világkereskedelmi tárgyalások kudarca.

A világgazdaság alakulása szempontjából továbbra is kulcsszerepben lévő Egyesült Államok számára ez évre 2,6, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósolnak az EIU elemzői. A gazdaságnak a második negyedév óta tapasztalható élénkülését a szerzők arra a maszszív fiskális ösztönzésre vezetik vissza, amelyet az amerikai kormány hajtott végre a hatalmas adócsökkentésekkel és a kiadások növelésével, ami öszszességében kolosszális költségvetési hiány kialakulásához vezetett. Az erőteljes fiskális élénkítés hatása azonban időlegesnek látszik, ami azt jelenti, hogy ráadás nélkül a fogyasztói kereslet könnyen kifulladhat, megrendítve a bővülés egyetlen pillérét. A vállalati kiadások növelésére ugyanis továbbra is gyérek az esélyek, mert a gazdálkodóegységeket változatlanul terhelik a 90-es évek túlhajtott beruházásainak következményei és a nagyfokú eladósodottság. Ráadásul fenyeget annak veszélye, hogy az amerikai fogyasztói kereslet elsődleges forrásának tekintett jelzálog-finanszírozás kifullad, mert további kamatcsökkentésre nincs kilátás, ráadásul a lakáskölcsönöknél irányadónak tekintett, hosszú lejáratú kamatok egy ideje emelkedésnek indultak. Az amerikai fogyasztóknak a gyenge munkaerőpiac sem jelent sok biztatást. Mindez együttesen vezetett oda, hogy a lakossági kiadások körében szeptember során érezhető lassulás következett be. Az amerikai jegybanki kamatok emelésére 2004 második fél éve előtt nem számítanak a tanulmány szerzői.

Nyugat-Európa 2003-as gazdasági teljesítményét "csalódást keltőnek" minősítik az EIU közgazdászai. A gyenge belföldi kereslet, az erős valuta és az elégtelen gazdaságpolitikai ösztönzés miatt az euróövezet növekedése az idén átlagosan csak 0,4 százalékos lesz, ami jövőre is csak 1,8-re gyorsul. Hasonló irányzat várható a 15 tagállam egészében. Az ütem a bővítés nyomán sem gyorsul számottevően, hiába gyarapszik a tagjelöltek gazdasága gyorsabban, a súlyuk a meglévő tagállamokéhoz viszonyítva olyan csekély, hogy statisztikailag alig számít valamit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.