Erőtlen és kockázatos kilábalás várható jövőre
Az EIU számításai szerint az idei (vásárlóerő-paritáson számolt) globális növekedés 3,3 százalék lesz, ami jövőre 3,9, 2005-ben pedig 4,1 százalékra gyorsul. A folyamatban lévő fellendülés azonban - főleg a mostani, kezdeti fázisában - törékeny marad, mert több vezető gazdasági hatalom továbbra is szenved a kilencvenes évek fellendüléséből származó egyensúlyi zavaroktól és tetemes adósságoktól. Az OECD-térség 2004 vége előtt aligha ér el a hosszú távú trendnek megfelelő növekedési ütemet. A meglévő súlyos kockázatok miatt a fellendülés kifulladása, vagy akár újabb recesszió sem zárható ki.
A globális konjunktúrában rejlő kockázatokat elemezve az EIU mindenekelőtt az USA folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányára mutat rá, amelyet különösen veszélyessé tesz a külföld azon - kikezdhetetlennek látszó - hajlandósága, hogy befektetéseivel a növekvő deficitet is finanszírozza. A tanulmány szerzői ezt az irányzatot hoszszabb távon fenntarthatatlannak minősítik, jóllehet a külföldinél gyorsabb amerikai növekedés miatt a hiány valószínűleg tovább fokozódik. További kockázati tényezőt képvisel a magánszektor által - főleg az USA-ban, de kisebb mértékben Európában is - cipelt hatalmas tartozások terhe, valamint néhány OECD-államban felgyülemlett tetemes államadósság. Sajátos veszélyt jelenthet a hatalmas vállalati - és nem utolsósorban lakossági - eladósodottság váratlan tudatosulása, valamint a megtakarítások erőteljes és ösztönös növelése formájában erre adott kollektív válasz. Hasonlóképpen nyomasztóan hatnak a vállalatok által a kilencvenes években végrehajtott hatalmas kapacitásbővítő beruházások, amelyek most súlyosan megterhelik a cégek nyereségességét, illetve az árképzésre gyakorolt befolyásukat, összességükben pedig deflációs veszélyt jelentenek. A szerzők emellett további veszélyforrást látnak a nagyszámú amerikai munkahely elvesztésében, ami - több más hasonló tényező mellett - erős ösztönzést jelent protekcionista intézkedések 2004-ben való meghozatalára. Ebből a szempontból rossz előjelnek tekinthető a mexikói Cancúnban tartott világkereskedelmi tárgyalások kudarca.
A világgazdaság alakulása szempontjából továbbra is kulcsszerepben lévő Egyesült Államok számára ez évre 2,6, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósolnak az EIU elemzői. A gazdaságnak a második negyedév óta tapasztalható élénkülését a szerzők arra a maszszív fiskális ösztönzésre vezetik vissza, amelyet az amerikai kormány hajtott végre a hatalmas adócsökkentésekkel és a kiadások növelésével, ami öszszességében kolosszális költségvetési hiány kialakulásához vezetett. Az erőteljes fiskális élénkítés hatása azonban időlegesnek látszik, ami azt jelenti, hogy ráadás nélkül a fogyasztói kereslet könnyen kifulladhat, megrendítve a bővülés egyetlen pillérét. A vállalati kiadások növelésére ugyanis továbbra is gyérek az esélyek, mert a gazdálkodóegységeket változatlanul terhelik a 90-es évek túlhajtott beruházásainak következményei és a nagyfokú eladósodottság. Ráadásul fenyeget annak veszélye, hogy az amerikai fogyasztói kereslet elsődleges forrásának tekintett jelzálog-finanszírozás kifullad, mert további kamatcsökkentésre nincs kilátás, ráadásul a lakáskölcsönöknél irányadónak tekintett, hosszú lejáratú kamatok egy ideje emelkedésnek indultak. Az amerikai fogyasztóknak a gyenge munkaerőpiac sem jelent sok biztatást. Mindez együttesen vezetett oda, hogy a lakossági kiadások körében szeptember során érezhető lassulás következett be. Az amerikai jegybanki kamatok emelésére 2004 második fél éve előtt nem számítanak a tanulmány szerzői.
Nyugat-Európa 2003-as gazdasági teljesítményét "csalódást keltőnek" minősítik az EIU közgazdászai. A gyenge belföldi kereslet, az erős valuta és az elégtelen gazdaságpolitikai ösztönzés miatt az euróövezet növekedése az idén átlagosan csak 0,4 százalékos lesz, ami jövőre is csak 1,8-re gyorsul. Hasonló irányzat várható a 15 tagállam egészében. Az ütem a bővítés nyomán sem gyorsul számottevően, hiába gyarapszik a tagjelöltek gazdasága gyorsabban, a súlyuk a meglévő tagállamokéhoz viszonyítva olyan csekély, hogy statisztikailag alig számít valamit.
