Fiókalapítási hullám a magyarországi bankoknál

A hazai bankfiókok száma meglehetősen változatosan alakult az elmúlt években. Három-négy évvel ezelőtt a hazai bankszektorból a fiókhálózat lemorzsolódásáról érkeztek hírek, amelynek okaként akkor egyes pénzintézetek változó stratégiáját, fióköszszevonásokat, kisebb mértékben az elektronikus értékesítési csatornákban meglévő bizalmat említették. Az elmúlt egy-másfél évben azonban ismét fordult a kocka, a bankok megfontoltan elkezdték növelni fiókjaik számát, ráadásul a rövid távú tervek is impozáns bővülésről szólnak.

A Raiffeisen az idén még két fiókkal, 54-re bővíti hálózatát, ám jövőre további 20-szal nő a számuk. Hasonló nagyságrendben gondolkodik a CIB Bank is, a nyáron meghirdetett stratégia értelmében az elkövetkező két évben 20-25 fiókkal kívánja növelni mostani, 44 elemből álló hálózatát. Az IEB egységeinek száma nemrégiben kettővel, 25-re nőtt, s az idén további egy nyitása várható. Az Általános Értékforgalmi Bank pedig folytatja elmúlt években megkezdett stratégiáját: a korábban kizárólag Budapestre koncentrálódó fiókhálózatát főként vidékiek megnyitásával bővíti. Év végén már 16 tagot számlálhat a hitelintézet, s a terjeszkedéssel jövőre sem állnak le: négy új fiók nyitását tervezik, egyet Budapesten, hármat vidéken. Az ÁÉB távlati célként, 2007-re az országos lefedettséget jelölte meg, amihez további tíz új egység létrehozására van szükség. A Magyarországi Volksbanknak két évvel ezelőtt mindössze 14 fiókja volt, a hálózat mára 27 tagúra bővült, s rövid távon további négy nyitása várható. A Citibank szintén lépett: az idén két fiókot már nyitott, s év végéig további eggyel, immáron 16-ra nő a hálózat száma. A jelenleg 34 egységgel rendelkező HVB Bank is a fiókhálózat növelését tervezi, ám részleteket egyelőre még nem kívántak elárulni a bővülés üteméről és mértékéről. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) fiókhálózata 160 körül stabilizálódott, ám kisebb ingadozások azért előfordulnak. Ennek jegyében a közeljövőben héttel növeli hálózatát, ami egyébként meghaladja az idén bezárt fiókok számát is.

A fiókhálózat bővülését egyes szakértők pár évvel ezelőtt beharangozták, mondván, a nemzetközi összevetés számottevő elmaradást jelez. Egy 2001-ben készült Fed-tanulmány szerint a hazai bankfiókok számának 1800-hoz kellene közelítenie (ez jelenleg közel 1000), a bankok foglalkoztatottai számának pedig a 83 ezer főt kellene elérnie (bár az elmúlt egy évben közel egyszázalékos növekedés történt hazánkban, ez a tényleges létszámnak még mindig több mint háromszorosa). A számok azt sugallják, hogy a hazai bankrendszer fiókhálózata még nagy bővítés előtt áll, ám ennek az üzletméret növekedésével együtt kell bekövetkeznie. A hazai bankrendszer tavaly magára talált: a szektor mérlegfőösszege 14, adózás előtti profitja 17 százalékkal javult, miközben külföldi anyaintézményeik számos problémával küzdöttek. Ráadásul egyelőre tartósnak tűnik a felfelé ívelő szakasz, az idei első fél év pedig a mérlegfőösszeg több mint 12 százalékos gyarapodását hozta, míg az adózás előtti eredmény - az előző év hasonló időszakához képest - 17 százalékkal nőtt. A fiókhálózat mindeközben bővül. Ha a 2002. végi állapotot (993 darab) hasonlítjuk össze az 1998. végivel, akkor 27 százalékos az eltérés, bár a nemzetközi tanulmányban megjelölt 1800-at még így sem sikerült teljesíteni.

A nemzetközi színtéren egyébként épp ellentétes folyamat zajlik le. Németországban a napokban tíz bankfióknál húzzák le a redőnyt, míg Ausztriában az idei bezárások száma 60-hoz közelít. Ráadásul a jövőkép sem túl fényes: egyes szakértők prognózisa szerint az elkövetkező tíz évben a nyugati szomszédunknál a bankfiókok száma harmadával-negyedével apad. Igaz, van hova. Ausztriában 1510 lakosra jut egy egység - ezzel egyébként az unióban a dobogó felső fokát érdemelte ki -, Németországban 1870 ez az adat, az EU-átlag pedig 2500 fő/fiókot mutat.

Míg nyugaton a fúziók mellett az elektronikus bankolás terjedése is szerepet játszott a banki egységek számának elmúlt években tapasztalt visszaesésében, addig egyes vélemények szerint hazánkban éppen hogy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Két-három éve többen abban bíztak, hogy az alternatív csatornák (call center, internet, SMS, önkiszolgáló terminálok) több mindent kiváltanak, ami adott esetben fiókhálózat-leépítéssel is járt. Az elmúlt időszakban azonban nem fejlődött ennyit a magyar lakosság, a fiók továbbra is fontos szerepet játszik az ügyfelek életében, amihez a hitelintézeteknek is igazodniuk kell.

Sok múlik a megfelelő helyszín kiválasztásán, s talán nem véletlen, hogy míg Budaörsön nyolc pénzintézet is jelen van, addig Budakeszin egy sem. Az IEB a régió gazdasági fejlettségét, dinamikáját, a lakosság pénzügyeire vonatkozó mutatókat, illetve a banki ellátottságot figyeli a hálózat fejlesztése során. A CIB-nél a szempontok között fellelhető az adott település vagy városrész gazdasági ereje, demográfiai adatai, illetve az ügyfelek bankhasználati szokásai is. A Raiffeisen Bank a potenciális ügyfélszámot nézi, amelyet különböző tényezők befolyásolnak. Így az adott helyen a lakosság száma, a település vonzáskörzete, a vásárlóindexe esik latba, illetve hogy a versenytársak milyen jelenléttel bírnak. Emellett az önkormányzati, a nagyvállalati, illetve a kis- és középszektorbeli ügyfélkörben rejlő potenciált is figyelembe veszik. Az elsődleges szempont ugyan a lakosság, ám mivel a Raiffeisen univerzális fiókokat nyit, ezért ezek az ügyfelek is nagyon fontosak. Az ÁÉB a vidéki fiókok helyszínének kiválasztásánál azt tartja szem előtt, hogy az egység működése 3-4 éven belül nyereségessé váljon. Emellett fontos szempont az esetleges partneri ügyfélkör megléte, vagyis ahol a tulajdonosi körhöz kapcsolódó vállalatok találhatók.

A Volksbank esetében a fióknyitási stratégiának két sarokköve és egy harmadik fő szempontja van. Az első, hogy az ország gazdaságilag legfejlettebb régióiban legyenek jelen (északnyugati régió, valamint Budapest és agglomerációja), a második pedig, hogy országos lefedettséget érjenek el. Ezért terveznek a délkeleti országrészben megjelenni. A harmadik szempont, hogy az ország nagy növekedési potenciáljú csomópontjaiban képviseltessék magukat, ami egy-egy gazdaságilag erősödő, nem megyeközpont, középméretű város lehet. Egy éve megjelentek a Money Shop-jaik, ami kis alapterületű és létszámú fiókokat jelentenek. A Volksbank célja ezzel a jelenlét és a potenciál felmérése. A K&H az eddig kevésbé lefedett budapesti kerületekre koncentrál a közeljövőben. Az újak alapítása azonban bezárásokkal is párosul. Ám arra azért figyelnek, hogy az adott városban, illetve kerületben a bezáró egység közelében legyen másik K&H-fiók. (FB)