Jogharmonizáció a migrációban
A menedékjogot kapott személyek jogállására, valamint a menedékjogi eljárás lefolytatására is közösségi szintű szabályozás kibocsátását tervezi Brüsszel, s ezek elfogadása esetén a magyarországi migrációs törvényeket is módosítani kell majd. Dobó István, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BM BÁH) főosztályvezetője elmondta: a jelenleg hatályos, 2002. január 1-jén életbe lépett migrációs törvénycsomag kifejezetten jogharmonizációs célokat szolgált, ám a tervezett közösségi jogszabályok kiadása újabb jogalkotási feladatokat ad majd. Igaz, a BM a gyakorlati tapasztalatok alapján egyébként is a hazai szabályozás módosítását tervezte néhány ponton, amelylyel kapcsolatban az a döntés született, hogy a javaslatot a tárca és a BÁH szakértői az új uniós előírások kiadását követően dolgozzák ki. Az erre vonatkozó törvénytervezet, a közösségi joganyag véglegesítésétől függően, várhatóan 2004 első felében kerül a parlement elé.
Belügyi szakemberek szerint Magyarország az európai uniós csatlakozást követően hosszabb távon mindenképpen felértékelődik migrációs célországként, ám az elkövetkező években közösségi tagállamként is elsősorban tranzitországként jöhet számításba. A legutóbbi menekültügyi statisztikák nem utalnak a helyzet drámai romlására. A BM BÁH adatai szerint az idei év első felében összesen 1167-en kezdeményezték menekültkénti elismerésüket, miközben tavaly egész évben összesen 6412-en, míg 2001-ben 9554-en érkeztek menekültként Magyarországra. Igaz, az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések száma az idei év első öt hónapjában, megközelítve az ötezres számot, 8 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
Hasonló a helyzet a letelepedési engedélyek számában: míg 2000-ben összesen 11 700-an, 2001-ben pedig 10 851-en folyamodtak bevándorlási engedélyért, az idei év első felében 3425-en kérelmezték az ezt időközben felváltó letelepedési engedély megadását.
Az uniós csatlakozás érezhetőbb változást eredményez annak kapcsán, hogy 2004. május 1-jétől Magyarország a közösség menekültügyi adatbázisához is csatlakozik. A rendszer azokat az információkat is tartalmazza, hogy az uniós tagállamokban elfogott illegális migránsok melyik tagállam határain keresztül érkezhettek a közösség területére. Ennek következményeként a magyar szerveknek fel kell rá készülni, hogy a nyugat-európai tagállamok jelentős számban adnak át a hazai hatóságoknak olyan személyeket, akik korábban Magyarországon keresztül léptek be az EU területére. A BM BÁH-on belül jövő év májusától egy külön egység áll fel ezeknek az ügyeknek a kezelésére.
Magyarországon egyelőre nincs aktualitása annak a kérdésnek, hogy a kormány az uniós csatlakozás után esetleg a közösség határain kívül létrehozandó menekülttáborokban helyezze el az országba érkező illegális migránsokat. A BM megkérdezett szakértői hangsúlyozták: a migránsok elhelyezésére szolgáló hazai infrastruktúra működését többször is kedvezően minősítette az unió.
