Kevesebb pénz a kicsiknek?
A gazdasági tárca az uniós elvárásokkal összhangban valóban tervezi a mikro-, kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló törvény módosítását, s ezzel a cégek kategorizálásának megváltoztatását - erősítette meg információnkat Szöllősi László főosztályvezető. A GKM az EU májusban elfogadott ajánlásához igazodik: ez azt jelenti, hogy a létszámkorlátok változatlanul hagyása mellett többszörösére nőnének az egyes kategóriákon belül a nettó éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján megállapítandó határok.
Mindez jelentős átrendeződéssel járhat, s többek között nagyvállalatok kerülhetnek át a középkategóriába.
A középvállalkozások limitje a jelenleg hatályos évi 4 milliárd forint árbevételről vagy 2,7 milliárd forint mérlegfőösszegről 50 millió euróra, illetve 43 millió euróra emelkedne. Ezzel hozzávetőleg ezer, ma nagyvállalatnak számító cég is a középkategóriába kerülne. A kisvállalkozásoknál az éves 700 millió forint árbevétel vagy 500 millió forintos mérlegfőösszeg egységesen tízmillió euróra változtatásával számos középvállalkozás minősülne kisvállalkozássá, amelyek közül viszont sokan a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrokategóriába csúszna át. A jelenlegitől eltérően ezeknél is meghatároznák a határokat: az EU-ajánlásnak megfelelően egységesen kétmillió eurót javasolnak.
A tárca rövidesen megkezdi az egyezetéseket az érintettekkel. A tervezet várhatóan januárban kerül a kormány elé, s így a parlamenti tárgyalás után május 1-je előtt hatályba léphet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy vizsgálják felül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi törvényben foglalt árbevétel, illetve mérlegfőösszeg szerinti kategorizálását - mondta Parragh László elnök. Keretében a középvállalkozásokra vonatkozó limitek uniós normákhoz közelítését szorgalmazták. Az EU-ban alkalmazott normáknak megfelően a jogszabályban előírt árbevételhatár 4 milliárd forintról tízmilliárdra, illetve a mérlegfőösszeg 2,7 milliárd forintról 6,5 milliárdra történő emelését javasolták. Az MKIK szerint a korrekció a hazai közepes méretű vállalkozások szélesebb köre számára tenné hozzáférhetővé a támogatási lehetőségeket. Ezen keresztül piaci pozícióik erősödhetnek, versenyképességük javulhat.
Nem minden szervezet tekint azonban bizakodóan a változtatások elé. A VOSZ általában egyetért a harmonizációs törekvésekkel - fogalmazott Károlyi Miklós főtitkár -, ám a limitek módosítását aggályosnak és nem feltétlenül célszerűnek tartják. A magyar vállalkozások tőkéje európai viszonylatban alacsony, ezért "szinte az egész ország kkv lenne". Miután nagyvállalkozások a középkategóriába, közepesek a kicsik közé, kicsik a mikrókhoz kerülnének, az igazi kicsik kevesebb forráshoz jutnának a pályázatokon. Ezeken ugyanis a nagyobbak tőkéjük és menedzsmentjük révén hatékonyabban indulhatnak.
A Kisosz eredetileg üdvözölte a kkv-törvény megszületését - emlékeztetett Antallfy Gábor. Az ügyvezető igazgató a jogszabályt kerettörvénynek nevezte, amelyre hivatkozva el lehet térni egyéb jogszabályokban. A felhatalmazással azonban egyik kormány sem élt, nem alkalmazott előnyös megkülönböztetést. A Kisosz-vezető szerint "a limitek módosítása nincs összhangban a magyar valósággal". Ami nálunk nagy- vagy középvállalkozás, az az EU-ban kicsi vagy mikro-, és van önfoglalkoztató kategória is, amelynek ügye "nálunk lekerülni látszik a napirendről". Ha átvesszük az ottani normákat, nehezebb lesz érvényesíteni a kicsik érdekeit - állította Antalffy Gábor.
