Kitörési pontokat keresnek Sümegen
Két befektető is beruházást kezdett, illetve kezd az idén Sümegen. Közülük egy műanyaggyártó üzem már ebben az évben beindítja termelését a városban. A befektetéseket elősegítette, hogy az önkormányzat több mint 20 hektáron iparterületet alakított ki, teljesen kiépített infrastruktúrával.
Az elmúlt években nem jött létre olyan zöldmezős beruházás Sümegen, amely meghatározóan képes lett volna javítani a térségben a munkanélküliség alakulását. Veszprém megyében Sümeg és térsége küszködik az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával, amelynek aránya jelenleg 10-11 százalékos. Korábban a térségben a hagyományos nagyfoglalkoztatók mezőgazdasági jellegűek voltak, s a rendszerváltást követően ezek megszűntek. Az ipari nagyfoglalkoztatók, a bauxit- és a szénbányák pedig túlnyomórészt ugyancsak bezártak, illetve a megmaradtak minimális munkaerőt foglalkoztatnak.
Rátosi Ferenc, a város polgármestere a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy a térség gazdasági helyzetét lényegesen javítható változások kezdődtek Sümegen és térségében. Egy műanyaggyártó üzem már ebben az évben beindítja termelőtevékenységét a városban, amely a tervek szerint 200 dolgozót foglalkoztat majd.
A befektetések elősegítésére az elmúlt két évben az önkormányzat több mint húsz darab 20 hektáros, infrastruktúrával ellátott iparterületet alakított ki. A terület több mint 50 százalékát már értékesítették. A város jelenleg is több külföldi befektetővel tárgyal, illetve egy osztrák faipari gépeket gyártó cég a telephelyének kialakításához vásárolt már területet. Az üzem termelésének beindítása 2004-ben várható.
A polgármester úgy ítéli meg, hogy új folyamat indult el Sümegen és a város térségében, mind a hazai, mind a külföldi befektetők megtalálták a települést. Az önkormányzat akár az iparterületen történő befektetéseket, akár azon kívüli letelepedési szándékot támogat. A város legfontosabb feladata most, hogy korszerű infrastruktúrával és jól képzett munkaerővel tudja fogadni a befektetőket.
Sümegen ebben az évben mindössze 61 millió forintot tesz ki az iparűzési adó a város 1,625 milliárdos költségvetésében, ami rendkívül alacsony. A térség többi, hasonló nagyságú települései ennek többszörösét tudják beszedni. Az ipartelepítés jelentős mértékben növelheti a jövőben az önkormányzat adóbevételeit is.
Rátosi Ferenc elmondta, a település gazdálkodását nehezíti, hogy a város a lakosságszámához mérten aránytalanul nagy intézményrendszert működtet; megyei feladatokat ellátó kórházat, középiskolát, múzeumot és könyvtárat. Éppen ezért a településnek szüksége van az olyan kitörési pontokra, amilyeneket az ipartelepítés biztosíthat.
