Költségvetés, 2004: lecsillapodtak a kedélyek

Immár nem kell további súlyos tízmilliárdokat keresgélnie a pénzügyi tárcának a jövő évi büdzsé zárószavazásáig, mivel a parlamenti vita tegnapi kezdetéig eldőltek a fontos - néha a nyilvánosság felé még a koalíció felbomlását vagy akár László Csaba pénzügyminiszter menesztését is előrevetítő - kérdések. A június óta tartó, tucatnyi háttéregyeztetés eredményeként mára csak néhány nyitott kérdés maradt. Úgy tűnik, mindenki beletörődött a PM által tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány változtathatatlanságába. Ezért cserébe pedig a kormányfő is belátta: részletkérdésekben célszerű engedni a politikának. Az eredetileg keményre tervezett adókoncepció ugyan felpuhult, de alapjaiban nem változott: a személyi jövedelemadó kedvezményei jövőre jelentősen visszaszorulnak, nő az áfateher, nem csökkennek a foglalkoztatást terhelő költségek, és újabb adók is megjelennek. Ezzel együtt azonban jelenleg sima ügynek látszik a törvényjavaslat megszavazása, amely a 2004-es büdzsé mellett 2006-ig előre rögzítené a "fiskális" pályát.

Csak jövő hétfőn dől el, hogy sikerül-e az utolsó plusztízmilliárdot is előteremteni a kormánypárti frakciók által kivívott változtatások finanszírozásához. Ekkor derül ki, az MDF "átsegíti-e" a parlamenten az MSZP negyedik adókulcs bevezetésére tett javaslatát az SZDSZ ellenében. A 40 százalékos és 5 millió forintos éves jövedelem felett bevezetendő negyedik kulcs és a nyugdíjjárulék-fizetés plafonjának az átlagbér háromszorosára emelésével már finanszírozhatóak a szocialista változtatások a büdzsé tervezetében. Az MDF hétfőn dönt arról, hogy a saját, hasonló tartalmú módosító indítványa helyett megszavazza-e a szocialistákét, amivel egyébként kiváltanák a kisebbik koalíciós fél teljes megdöbbenését. Az SZDSZ egyébként nem tekinti lezártnak az önkormányzati fejezetet, még további 10-15 milliárdot csoportosítana át más előirányzatokról ide.

Végszóra - a vita megkezdése előtt hét órával - sikerült megkötni a megállapodást a jövő évi minimálbér, valamint a versenyszférának szóló bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A született megállapodás megfelel a PM korábbi terveinek. A pénzügyi kormányzat úgy köttette meg a munkaadók és -vállalók közötti béralkut, hogy az számára csak jelentéktelennek mondható áldozatokkal járt: a forrásadó emelésének elhalasztása tíz-egynéhány milliárd forint kiesést eredményez a költségvetésnek. A táppénzszabályok szigorítása már a koalíciós fórumokon is megbukott, a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentését pedig egyébként is csak 2005-től folytatták volna. A kötött alkut minősíti, hogy a minimálbér növekedése elmarad a versenyszféra számára ajánlott átlagos béremelkedés ütemétől.

Magyarország első uniós költségvetése minden esélyt megad arra, hogy Magyarország sikeres legyen az uniós csatlakozási folyamatban, és egy tartós, fenntartható gazdasági növekedést érjen el a következő évben - jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter a költségvetési törvényjavaslat expozéjában. Magyar költségvetés soha olyan koncentráltan nem áldozott még egy-egy kiemelt területre, mint a jövő évi. E reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát - szögezte le. A 2004. évi költségvetés-politika kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeli növekedést alapozzák meg. Ezek közül kiemelkedik az autópálya-építés, és az országos közúthálózat fejlesztése, de külön kitérek majd az önkormányzati beruházásokra és a lakásépítési támogatások alakulására is.

A bürokratikus kiadások lefaragásával a kormány valójában egy államháztartási reformot hajt végre. Összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek a bürokratikus kiadások - hangoztatta László Csaba. Kedvezményezettei ennek a költségvetésnek a rászoruló családok és az idősek. A miniszter szerint a kormány megőrzi, több helyen pedig továbbfejleszti mindazokat a támogatásokat, amelyeket a kormányváltást követő jóléti rendszerváltáskor megteremtett. A kormány tartja magát ahhoz, hogy a szociálpolitikai támogatások lehetőleg minden rászorulót elérjenek, de csak a rászorulók vehessék igénybe azokat.

A költségvetési törvényjavaslat "megfelelő"; a költségvetési törvényjavaslat "megfelelő helyzetelemzésen" alapul - előbbit Lendvai Ildikó, az MSZP, utóbbit Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője mondta a büdzsé tervezetének vitájában. Lendvai az építkezést, az esélyteremtést és a szociális segítségnyújtást emelte ki, Kuncze pedig azt mondta: pártja szívesebben látott volna szigorúbb intézkedéseket is. A szocialista vezérszónok a prioritások között említette az uniós követelmények szem előtt tartását, az önkormányzati beruházások és a helyhatóságok plusztámogatását, a takarékos államot, a társadalmi különbségek csökkentését, az igazságosabb közteherviselést. Kuncze szerint a jóléti rendszerváltásban jelentős továbblépésre nincs lehetőség, szigorú takarékosságra van viszont szükség, hogy a jövedelmek és a juttatások összhangba kerüljenek a gazdaság teljesítőképességével. Jelezte, pártja további módosító indítványokat nyújt be, hogy az önkormányzatokat többletbevételhez juttassák.

A kormány a jövő évi költségvetéssel nem teljesíti a gyermekeknek, a szülőknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és a mezőgazdaságban dolgozóknak tett ígéreteit - fogalmazott Áder János, a Fidesz vezérszónoka. Bírálta a kabinet családpolitikáját, a lakáshitel-támogatást, a munkahelyteremtést. Hozzátette: az infláció, az élelmiszerek, a gyógyszerek árainak növelésével, a gáz- és áramdíjak emelésével az állam egyhavi járadékot vesz ki a nyugdíjasok zsebéből. Az MDF szerint a 2004-es költségvetési javaslat alapvetően restrikciót tartalmaz, ami a kormány elhibázott politikája és gyenge gazdaságpolitikai felkészültsége következtében bizonyos mértékig indokolt - mondta Font Sándor. A frakcióvezető-helyettes szerint a törvényjavaslat elfogadásával szerencsés esetben lassul a gazdaság állapotának romlása. (OG-TE)



Járai üdvözli a megállapodást. Kedvező fejlemény a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók közötti bérmegállapodás, amelynek révén a minimálbér csak 6, a bruttó bérek pedig 7-8 százalékkal emelkednek jövőre - mondta Járai Zsigmond. A jegybank elnöke az MTI-nek kifejtette: egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy jövőre szigorú költségvetésre van szükség. A Magyar Nemzeti Bank bízik benne, hogy a parlament előtt lévő tervezetet a képviselők megszavazzák, s így a visszafogottabb költségvetési költekezés következtében sikerül szűkíteni a keresletet, mondta. Hozzátette: az a legfontosabb, hogy az idei évhez képest legalább 1 százalékpontos keresletszűkítés valósuljon meg, annak ellenére, hogy az MNB szerint az államháztartás deficitje az idén és jövőre is nagyobb lesz a kormány által tervezettnél.



László Csaba pénzügyminiszter

2004-ben nem emelkedik tovább az államadósság, és a magyar gazdaság minden esélyt megkap arra, hogy jövőre fenntartható növekedési pályán mozogjon. A törvényjavaslat elvezet az eurózónához való csatlakozáshoz is.





Lendvai Ildikó (MSZP)

A beterjesztett költségvetés megfelelő, hiszen figyelembe veszi a gazdaság helyzetét és az uniós csatlakozás szabta követelményeket is, a javaslat két fő célja az építkezés, valamint az esélyteremtés, a szociális segítségnyújtás.





Áder János (Fidesz)

A kormány nem teljesíti a gyermekeknek, a szülőknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és a mezőgazdaságban dolgozóknak tett ígéreteit, a 2004-es költségvetés és a kormány választási ígéretei között ég és föld a különbség.



Kuncze Gábor (SZDSZ)

A költségvetési törvényjavaslat megfelelő helyzetelemzésen alapul, és alkalmas arra, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a magyar gazdaságot, de az SzDSz ennél szigorúbb intézkedéseket is szívesen látott volna.



Font Sándor (MDF)

Restrikciót jelent a javaslat, ami a kormány gyenge gazdaságpolitikai felkészültsége következtében bizonyos mértékig indokolt. Elfogadása esetén - szerencsés esetben - csak lassul a gazdaság állapotának romlása.



Szabó Endre (SZEF)

Az egyezség szerény mértékű reáljövedelem-javulást jelent a munkavállalóknak. A bérajánlásról szóló megállapodással a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat is megmutatta felelősségtudatát.