Kritikus lesz az EU országjelentése
Brüsszel
A lehetséges "piros, sárga, zöld" minősítésekből több esetben is előfordulhat a "sárga" a magyar tagsági felkészülés értékelésekor a november 5-én napvilágot látó európai bizottsági országjelentésben, az úgynevezett "monitorozó jelentésben" - értesült a Világgazdaság. "Sárga lapra" a pénzügyi ellenőrzés, egyes mezőgazdasági területek, vagy például az EU-alapok kezeléséhez nélkülözhetetlen új közbeszerzési törvény kapcsán lehet számítani.
Védzáradék kilátásba helyezése (azaz "piros lap") már csak azért sem valószínű, mivel ez a jövő tavasszal valószínű "követő jelentésnek" lesz majd tiszte. Emellett Magyarország esetében továbbra sem látszik olyan problematikus terület, ami speciális védintézkedéseket tenne szükségessé EU-oldalon. Más kérdés, hogy bizottsági illetékesek továbbra is reális veszélynek tartják, hogy Magyarország a tagság elején könnyen azzal büntetheti magát: felkészületlensége miatt elesik bizonyos közösségi pénzek felhasználásától.
Mivel a jelentés az elmaradásokra összpontosít, az összkép olyan érzetet is kelthet, mint ha a brüsszeli bizonyítvány ezúttal sokkal lesújtóbb lenne. Valójában arról lesz szó, hogy most a teendőket veszik számba. A jelentés nem kizárható módon további pontosítást kér majd a pénzügyi ellenőrzés kapcsán, és legalább négy problematikus területet is felvázol a mezőgazdaság esetében. Így rámutatnak a közvetlen kifizetéshez elengedhetetlen nyilvántartási és ellenőrzési rendszer megteremtésében való elmaradásra (továbbra is hiányzik az országos digitális birtoktérkép, nincs meg a kifizetési ügynökség működésének részletes leírása), szorgalmazni fogják az állat-egészségügyi intézményi háttér erősítését és a vidékfejlesztési program végrehajthatóságának erősítését. Öt szektorban behoznivalót jeleznek majd a jogalkotásban is - ilyen a bortörvény, vagy a növényvédő szerek alkalmazásának ellenőrzése -, ám mivel ezeknél már adott a törvénytervezet, ezért itt is csak a "sárga lapot" fogják meglobogtatni.
Szintén "megelőlegezett bizalommal" fogják sürgetni az EU-konform közbeszerzési törvény hatályba helyezését is. Ez utóbbi kapcsán fejtette ki egy brüsszeli illetékes, hogy nem elég az új törvényt elfogadni, létét tudatni is kell a tenderkiírásokban érintett helyi és országos hatóságokkal, intézményekkel is. Ennek híján az utóbbiak továbbra is a nemzeti preferencián alapuló pályáztatást folytatnák, amihez viszont nem vehetnek igénybe EU-alapokat. "Ha csak decemberben hozzák meg az új törvényt, ez könnyen az első féléves tenderek EU-finanszírozásának az elvesztéséhez vezethet" - tette hozzá az idézett forrás.
Bizottsági illetékesek szerint még nem dőlt el, hogy milyen folytatása lehet a novemberi riportnak. "Egy biztos: a tagorszá-gok aligha mennek abba bele, hogy november és a taggá válás között semmi se történjen, főleg, ha sok a sárga lap, miként azokból nem is lesz hiány" - mutatott rá egy brüsszeli illetékes.


