László Csaba: Magyarország nem lesz nettó befizető

A parlament előtt fekvő költségvetés végrehajtásával 2004-ben nem emelkedik tovább az államadósság, és a magyar gazdaság minden esélyt megkap arra, hogy jövőre fenntartható növekedési pályán mozogjon - közölte László Csaba pénzügyminiszter a jövő évi büdzsé általános vitáját bevezető expozéjában kedden, az Országgyűlésben.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány nevében ígéretet tesz arra, hogy minden olyan javaslatot figyelembe vesznek, ami tekintettel lesz az államháztartási hiány 3,8 százalékos szintre való csökkentésére.

László Csaba hangsúlyozta: ez Magyarország első uniós költségvetése. Számokkal támasztotta alá, hogy az EU-hoz való csatlakozás a befizetések és a támogatások szempontjából pozitív egyenleget mutat, a költségvetésben megjelenő és az azon kívüli tételek a bevételi oldalon mintegy 315 milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadási oldalon a vámbefizetéssel együtt is csak 155 milliárd forint áll. "Szó sincs tehát arról, hogy Magyarország nettó befizető lenne" - emelte ki a pénzügyminiszter.

A pénzügyi tárca vezetője kitért arra, miért kedvező Magyarország számára, hogy az elsők között kíván csatlakozni az eurózónához. Hangsúlyozta: "nem a csatlakozásért vállaljuk, hogy kordában tartjuk az államháztartás hiányát, és hogy alacsony szintre kívánjuk visszaszorítani az inflációt". Mindez azért történik - mondta - hogy a magyar gazdaság ismét egészséges növekedési pályára álljon.

Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat olyan helyzetbe hozza a magyar gazdaságot, amely elvezet az eurózónához való csatlakozáshoz. "Az euróövezetbe való belépés ugyanis a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint évente 0,7-0,8 százalékot ad hozzá az ország évi GDP-bővüléséhez" - mondta a pénzügyminiszter.

Közölte: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett megállapodás szerint jövőre 53 ezer forint lesz a minimálbér, a versenyszférában 7-8 százalékos lesz a bruttó keresetnövekedés.

A miniszter expozéjában kitért arra, hogy a kormány 2003-ban gazdaságpolitikai fordulatot indított el, amely nélkül a magyar gazdaság menthetetlenül adósságspirálba került volna. Hozzátette: a 2004-es költségvetés vitájának kezdetén már elmondható, hogy ennek a fordulatnak az első eredményeit elismeri a piac, bár még nem állítható, hogy előnyeit élvezik az emberek.

Az idei folyamatokról szólva László Csaba elmondta: a kivitel, ezen belül az ipari export gyorsuló ütemben növekszik, az év első nyolc hónapjában dinamikája 6,6 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. A nyári áremelkedés mértéke alulmúlta a piaci várakozásokat és a maginfláció szeptemberben mindössze 4,5 százalék volt, az is szinte kizárólag hatósági áras termékek áremelkedéséből következett. A pénzügyminiszter elismerte ugyan, hogy a működőtőke-beáramlás szintje továbbra is alacsony, az elmúlt hónapokban mindössze 600 millió euróval emelkedett, de év végére ez az összeg várhatóan meghaladja az egymilliárd eurót.

László Csaba kiemelte: kedvező hogy napjainkban már nemcsak termelő beruházások érkeznek, de egyre több cég hozza ide "szellemi jellegű" befektetéseit is, így például kutatási és fejlesztési központot létesít Magyarországon a Glaxo, a Bosch, továbbá ügyviteli és adminisztratív központot telepít az országba az ING.

A pénzügyminiszter beszélt a központi bürokratikus kiadások tervezett lefaragásáról és az államháztartási reformról. Mint mondta, e lépések eredményeként összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek az állam bürokratikus kiadásai.

A reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát, mégis minden kiemelten fontos területre lényegesen több pénzt fordíthat az ország - hangoztatta.

László Csaba közölte: a 2004. évi költségvetés kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeni növekedést alapozzák meg. Közülük az autópálya- és gyorsforgalmiút-építés, a Vásárhelyi-terv megvalósítása, az önkormányzati beruházások és a lakásépítési támogatások emelkednek ki.

Az országos közútfejlesztésre, fenntartásra és üzemeltetésre a jövő évi központi büdzsé összességében 307 milliárd forintot irányoz elő. A Vásárhelyi-terv végrehajtására az első ütemben 8 milliárd forintot szán a kormányzat, ez kutatásra, tervezésre, valamint egy tározó munkálataira nyújt fedezetet. A kormány kiemelten fontos célként kezeli a helyi beruházásokat is, ennek támogatására 57 százalékkal többet szán 2004-ben, mint tavaly.

A pénzügyminiszter kitért arra, hogy a jövő évi költségvetés alapján a kormány 2004-ben folytatja a múlt évben megkezdett jóléti intézkedéseket, a szociális reformot. Ennek alapján a családi pótlék jövőre 5,5 százalékkal nő, a nyugdíjminimumhoz kötött ellátások, az anyasági támogatás, a gyes, gyet és a többi nyugdíjszerű szociális ellátás 6,3 százalékkal emelkedik. 2004 elején 6,3 százalékos nyugdíjemelés lesz, novemberben pedig kézhez vehetik a nyugdíjasok az 53. és 54. heti nyugdíjat is. Jelentősen emelkednek a 18 évig terjedő korcsoportokra szánt források, amelyek az idei 985 milliárd forintról 1100 milliárdra nőnek. (MTI)