Magyarország továbbra is vonzó célpont marad

Az Ernst & Young felmérése szerint a legtöbb német cég a következő két évben is Cseh- és Lengyelországban, illetve Magyarországon tervez beruházásokat. Ezen belül Csehország elsősége továbbra is megmarad, ám a hazánkkal szemben fennálló előny abszolút nagysága - csakúgy, mint Lengyelországé - jócskán csökken.

Ez tehát azt jelenti, hogy a vezető reformországokból keletebbre pártoló német beruházók jellemzően nem hazánkat, hanem Cseh- vagy Lengyelországot hagyják ott. A nyertesek fő célpontja mindenekelőtt Oroszország és a Baltikum lesz, ahol eddig összesen a beruházók 18,5 százaléka volt jelen, ám a következő években már a térségbeli expanziót tervező válaszadók több mint felének vannak ilyen tervei. Szlovákia, Bulgária, Románia és Horvátország lassanként szintén egyre előbbre lép a beruházási célországok ranglistáján.

A több száz vállalatvezető véleményét tükröző anyagból kiderül: a következő években is főként azok a cégek készülnek közép- és kelet-európai jelenlé-

tük erősítésére, amelyek eddig is jelen voltak a régióban. Körükben több mint hatvanszázalékos az expanziót tervezők aránya, ezzel szemben a távolmaradottak közül csupán 12 százalék fontolgatja a megjelenést. A bizonytalan vállalatvezetők aránya is meglehetősen magas, hiszen az összes megkérdezett negyede úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem született döntés a következő két év stratégiai projektjeiről.

Az elmúlt években az egykori szocialista országokban beruházó német vállalatok és a felmérésben részt vevő német cégek 55,8 százaléka jelent meg Csehországban, míg Lengyel- és Magyarországot 48,5, illetve 43,7 százalékuk méltatta figyelemre.





>> Magyarország: erős nyugati kötődés



Magyarország esetében a könyvvizsgáló és tanácsadó cég elemzése a Délkelet-Európához való közelséget és a gazdasági reformfolyamat korai megkezdését emeli ki. A magyar gazdaság nyugati orientációja még markánsabb, mint a térség többi volt szocialista állama esetében - fogalmaz az anyag. Figyelmeztet ugyanakkor a bérköltségek utóbbi években bekövetkezett emelkedésére és az ország gazdasági fejlettségének egyenetlenségére.

Csehország elsőségét a kedvező földrajzi elhelyezkedés mellett az magyarázza, hogy a hagyományosan erős iparú országban a munkaerő technikai képzettsége igen magas. Ezen túlmenően az elmúlt esztendők viszonylag stabil gazdasági növekedése is hozzájárult a sikerhez.

Szűk keresztmetszetet jelentett ezzel szemben a munkaerő-kínálat egyenetlensége is, hiszen Prága környékére a képzett dolgozók hiánya jellemző, míg Csehország keleti körzeteiben bőséges az utánpótlás. Egyes privatizációs projektek zavaros lefolyása miatt a beruházóknak minden esetben fokozott óvatosság ajánlott - összegzik az Ernst & Young szakemberei.

Lengyelország fő erőssége a Német- és Oroszország közötti híd szerepében és a 38 milliós lakosság által kínált belső keresletben rejlik, a legnagyobb problémát pedig az állam erősen mezőgazdasági jellege és az infrastruktúra fejletlen volta jelenti (autópályák például alig vannak).





>> Kedvező beruházói tapasztalatok



A német invesztorok döntő többsége elégedett a térségben végrehajtott beruházásai eredményével. A megkérdezettek 44 százaléka számolt be jó tapasztalatokról, további 38 százalék többé-kevésbé jónak minősítette azokat, miközben rossz vagy többé-kevésbé rossz eredményről csupán minden tizedik számolt be. Ha az egyes országok által kínált feltételeket tekintjük, akkor kiderül: a német beruházók Magyarországnak adják a legjobb osztályzatot a térségből. Az átlagosan 5,23-os pontszám mind a cseh, mind a lengyel eredményt megelőzi, és figyelemre méltó, hogy a beruházásoktól mindeddig tartózkodó cégvezetők is hazánkról nyilatkoznak a leginkább elismerően. A térségben jelen lévő, illetve mindeddig távol maradt vállalatok véleménye közötti eltérés egyébként kizárólag Oroszország esetében jelentős: míg a tapasztalatot szerzett cégek a lengyelországihoz közeli feltételekről számoltak be, a kívülállók szemében Oroszország imázsa sokkal rosszabb, mint a közép-európai gazdaságoké. Az Ernst & Young szakemberei a szervezett bűnözésről és a csecsenföldi háborúról szóló híradásokkal magyarázzák az Oroszországról élő rossz képet.

Magyar-, Cseh- és Lengyelország kimagaslóan jó megítéléséhez persze a küszöbönálló európai uniós csatlakozás is hozzájárul. Egyrészt a beruházókat érintő jogszabályi és egyéb feltételek fokozatosan közelednek az uniós előírásokhoz, másrészt pedig a csatlakozás tovább erősíti az adott országok gazdasági és politikai stabilitását. A jogi és adózási feltételeket tekintve a cseh, lengyel és magyar pontszám viszonylag kis szórást mutat, míg Oroszország jócskán elmarad a három vezető államtól. Az infrastrukturális feltételek terén azonban magyar és cseh vezetés mellett Lengyelország is inkább a leszakadók közé tartozik, míg a bérköltségek szempontjából Oroszország ezüstérmes, s Magyarország a negyedik helyre szorult. A munkaerő képzettsége tekintetében mind a négy állam viszonylag magas pontszámot kapott, a belső vásárlóerő pedig egyformán közepes. A piaci lehetőségek Oroszországban messze jobbak, mint a másik három államban.





>> Túlsúlyban a termelői beruházások



A legtöbb távol maradó német cég a vállalati stratégiával, illetve az ágazat sajátosságaival magyarázza a térségtől való távolmaradását. Érdekes azonban, hogy a szektorspecifikus magyarázatot adó társaságok a legkülönfélébb területeken tevékenykednek, tehát úgy tűnhet, mintha valójában egyetlen szektorban sem lenne kifizetődő a keleti jelenlét - mutat rá az Ernst & Young. A szakértők ezt az óvatosságot legfeljebb néhány ágazat - Lengyelországban például a meglehetősen telítődött élelmiszeripar, illetve az egyes államokban még nem megfelelően szabályozott pénzügyi szektor - esetében tartják indokoltnak. A makrogazdasági környezetre, illetve a túlzottan magas kockázatokra hivatkozó vállalatok aránya is viszonylag jelentékeny, ugyanakkor a beruházás túlzottan magas költség- vagy munkavonzatait a megkérdezettek mindössze 16 százaléka hibáztatja.

Mind a megvalósult, mind a tervezett térségbeli beruházások nagy része a termelőágazatokat érinti. Ez az elemzés szerint azt bizonyítja, hogy a beruházási döntésekben jelentős szerepet játszik a termelési költségek lefaragásának szándéka. A kereskedelmi és szolgáltatói terület szerepe ugyancsak jelentős, és mindössze az ingatlanszektorban vannak kevesebb cégnek tervei, mint ahány eddig megjelent az ágazatban. Az eddig végrehajtott beruházások jellegét illetően a felmérés nagyjából egyenlő arányban talált zöldmezős, valamint meglévő cégek felvásárlását érintő tranzakciókat.





>> Fokozatosan önállósuló leányvállalatok



A térségben végrehajtott első beruházást általában további invesztíciók követik. A felmérés szerint az ezekre vonatkozó döntések jó háromnegyed részét a németországi anyavállalat hozza meg. A magyar- vagy csehországi leányvállalatokat tehát egyelőre "rövid pórázon" tartják, ami az Ernst & Young szerint nem csoda, hiszen a beruházások nagy része még viszonylag fiatal, és a nemzetközi tapasztalatok szerint csak bizonyos idő elteltével - az első beruházás sikeres lezárulását, a cégnek a helyi piacon való stabil beágyazódását követően - kapnak nagyobb mozgásteret a filiálék. A szakértők ennek fényében arra számítanak, hogy a következő években Közép- és Kelet-Európában is nőni fog a német tulajdonú társaságok helyi vezetésének önállósága.

A megkérdezett cégek meglepően nagy része - negyven százaléka - helyi társ nélkül vágott bele a beruházásba. Ez részben a közép- és kelet-európai üzleti partnerekkel szembeni általános gyanakvást tükrözheti, de a zöldmezős beruházások viszonylag magas, ötven százalékhoz közeli aránya is szerepet játszhat az önálló fellépésben. A gyanakvás egyébként megalapozatlannak tűnik, hiszen a helyi partnerrel együttműködő német cégek túlnyomó többsége - 77 százaléka - úgy nyilatkozott, hogy kedvező tapasztalatokat szerzett a partnerség során. A térségbeli üzletemberek, cégvezetők képzettsége és üzleti kultúrája fokozatosan közeledik a nyugatihoz, így ma már nagyobb bizalommal lehetnek irántuk a német beruházók, mint mondjuk a kilencvenes évek elején. Az is igaz ugyanakkor, hogy az élenjáró országok EU-csatlakozása, az egységes belső piacba való betagolódás sok tekintetben feleslegessé teszi majd a helyi partnerek bevonását - teszi hozzá az Ernst & Young.

A helyi cégekkel jelemzően vegyesvállalati formában működnek együtt a német beruházók, de a beszállítók és terjesztők bevonása is igen elterjedt. Főként az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy a német nagyvállalatok az átalakulás kezdeti fázisában megjelentek a térség országaiban, és ehhez helyi partnerekre volt szükségük. Regionális beszállítók és disztribútorok igénybevételére mindenekelőtt a gépkocsiágazatban akad sok példa.

A felmérés arra is rávilágít, hogy a német vállalatok viszonylag kis mértékben aknázzák ki a beruházásokhoz igénybe vehető támogatásokat. Minden harmadik, a térségben már jelen lévő cég vezetője elismerte, hogy nem elég tájékozott a lehetséges forrásokat illetően. Erre azért érdemes odafigyelni, mert az uniós vagy tagállami támogatási formák - amelyek az EU-csatlakozás révén a következő években tovább bővülhetnek - kiaknázásával nőhetne a Kelet-Közép-Európában való beruházás mellett döntő német cégek száma.