Mezőkövesd ma is matyó főváros

A Budapesttől 130 kilométerre lévő Mezőkövesd a Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el. Az országos főút- és vasútvonal mellett fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik. A város a térség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja, ide koncentrálódik a szakképzés jelentős része.

A település egyben a környék ipari centruma is. A város piaca élénkül, és az idegenforgalom is fellendülőben van. Mindemellett viszonylag jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság is. A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások 14 százaléka található ebben az ágazatban, ahol a szántóföldi művelési ág a domináns, de jelentős a vetőmagtermesztés is. Mára szintén új lendületet vett a gépipar, mivel az elmúlt évtized privatizációs tranzakciói után külföldi befektetők jelentek meg a térségben.

Mezőkövesdet és közvetlen térségét Matyóföldnek is nevezik, amely - központjában a várossal - összességében a Mátra-Bükk üdülőkörzet egyik kiemelt fontosságú területe. A város életében egyedülálló jelentőséget képvisel a matyó népművészet és kultúra, illetve a nemzetközi szempontból is fontos gyógy- és üdülőkörzet. A már megépült M3-as autópálya a közlekedés-földrajzi pozíciókat is számottevően javítja.

A kereskedelemben a rendszerváltozás előtt az ötvenéves múlttal rendelkező Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ volt az egyetlen, amely magas színvonalon forgalmazta a fogyasztási és az iparcikkeket. Szerepe a mai napig meghatározó maradt, hiszen 22 településen biztosítja az alapvető élelmiszerekkel való ellátást. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett az egyéni kereskedelmi vállalkozások száma, és Mezőkövesden sok házi- és garázsbolt kezdte meg működését. Emellett a ruházati butikok, a használtruha-értékesítés és a piaci ruházati árusítás megjelenése is szétaprózta a kereskedelmet. Bár mára alábbhagyott a vállalkozásalapítási láz, a kis alapterületű boltok száma most is messze meghaladja a nagyobb üzletekét. Vendéglátóegységekből ugyancsak sok alakult az elmúlt években. Az egyéni vállalkozások - hasonlóan a kereskedelemhez - e szektorban is többségben vannak. Tevékenységük alkalmazkodott a strandfürdők nyitva tartásához és az idegenforgalmi igényekhez is.

Mezőkövesden az 1941-es népszámláláskor 20 988 lakost írtak össze. Ez volt a legnagyobb népesség a településen. Később 18-19 ezer között mozgott a lélekszám, ma pedig 18 ezer körül alakul. Kedvező a kép, ha figyelembe vesszük, hogy jó a lakosság korcsoport szerinti összetétele. Ezt igazolja, hogy az 1990-es népszámláláskor a húsz év alatti népesség száma 1400 fővel meghaladta a 60 éven felüliekét.