Napirenden az üzletrészeladás
A hétfői közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalhatja a mezőgazdasági szövetkezetekben felvásárolt, 63 milliárd forintnyi üzletrész értékesítési koncepcióját - tudtuk meg. A vételt az MFB közreműködésével az Orbán-kabinet indította be, majd a vásárlást végző cégek a kormányváltás után átkerültek az ÁPV-hez.
A Medgyessy-kormány tavaly novemberben határozott: az eladást az idén meg kell kezdeni. Ehhez az illetékes tárcáknak a részletes szabályozást közös közleményben kellett volna megjelentetniük 2002. december 31-ig. A határidő később 2003. május 31-re módosult, de ennek lejártáig sem történt semmi. Az ÁPV a nyár elején állt elő egy értékesítési koncepcióval, ám az eladási tervek mostanáig újra háttérbe szorultak.
Az ÁPV lapunk többszöri érdeklődésére sem nyilatkozott. A nyár eleji verzió szerint a 700 szövetkezetet érintő értékesítés formája árveréses licit lenne, amelyeken a szövetkezetek, azok tagjai és a gazdaságok által integrált termelők vásárolhatnának. Az állam a nyugdíjas- és külső szövetkezeti üzletrészeket az 1992-es vagyonnevesítéskori névérték száz százalékán vette meg, míg a mostani kikiáltási árat a jegyzett és a saját tőke arányában állapítanák meg. A kormány a vevőknek ötéves kamatmentes részletfizetési engedményt helyezett kilátásba - az ÁPV azt javasolta, hogy az üzletrészvásárlást legfeljebb tízéves lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelek segítsék.
Szakmailag elhibázott az ÁPV elképzelése, mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A likviditási problémákkal küzdő termelők a vételhez sok esetben nem kapnának banki hitelt. De a konstrukció eleve működésképtelen lenne, mert a licitálás során előre nem lenne ismert a vételár, az érdekeltek nem tudnák, nyernek-e, s ha igen, mennyi hitelre lenne szükségük. Az utólagos kölcsönfelvétel választása pedig a bankoknak, s a termelőknek is nagy kockázatot jelentene.
Ha az ÁPV az üzletrészeladásból bevételt akar, a MOSZ szerint vissza kell térnie a kedvezményes részletfizetési megoldáshoz. Az értékesítést kárpótlási akcióként kellene felfognia. Az üzletrészvagyont közalapítványba kellene helyeznie, majd azt a szövetkezeteknek - osztatlan közös tulajdonként - visszaadnia.
