Nehezen indulnak a fontos beruházások

Miközben a környező térségekben egyre több gyárbezárásról hallani, addig Veszprém megyét mintha elkerülné ez a termelésleépítési hullám. Valóban ennyire nyugodt a megye gazdasága?

Túl szép megfogalmazás, hogy nyugodt a megye gazdasága. A valóság az, hogy igen erősen függnek az ipari beruházások az autópályáktól, és nehezen indul meg a tényleges szakmai indokoltság szerinti beruházások sora. Veszprémet elkerülik az autópályák, ezért is tekintjük alapvető feladatunknak a 8-as út autóúttá fejlesztésének ügyét. E beruházáshoz megszületett a kormányhatározat, amely a tízéves fejlesztési tervbe emelte be a projektet. Ha pesszimistán közelítjük meg a várható beruházási határidőt, azt mondhatjuk, tíz éven belül biztosan megvalósul. Ha optimistán szemléljük, azt lehet mondani, öt éven belül vagy ennél rövidebb idő alatt is megvalósulhatna.



Ez azt is jelenti, hogy Veszprém megyében megfelelő bázisai, szakmai feltételei vannak az ipartelepítésnek, s kizárólag az autópálya hiánya ennek az akadálya?

Szakmailag rendkívül jó bázis található itt, jól képzett a munkaerőnk. A Veszprém megyei embereknél mindig is tekintélye volt a tanulásnak, a gyerekek taníttatásának. Ez alatt természetesen a jó szakmunkásokat is értem. Komoly nehézipari hagyományokkal is bír a megye. Mindezek viszont gátakat is szabnak, például a bányászatból kikerülő emberek elhelyezkedésénél, belőlük nem könnyű számítástechnikai szakembereket képezni. Sokat segíthet a nehézségek áthidalásában a megyénkben hagyományosan jó munkafegyelem és a munka tekintélye. Ezért is gondolják sokan, hogy nálunk nincsenek foglalkoztatási gondok, de valójában rosszabb a helyzet, mint ahogy az a köztudatban él, vagy a statisztikai adatokból levezethető. Jól képzett emberek rosszabbul képzettek munkahelyét kell hogy elfoglalják, ráadásul a fiatal diplomások körében is növekszik a munkanélküliség.



Lehet, hogy a megye iparszerkezet-váltása már korábban megtörtént - gondolok itt Ajkára, Várpalotára -, vagy esetleg még várat magára?

Az iparszerkezet-váltás a megyénkben lényegesen sikeresebb, mint amiben a kilencvenes évek elején bízni lehetett, bár még nem ment teljesen végbe.



A megye az ország egyik fejlettnek mondható régiójához tartozik. Megítélése szerint a térségen belül milyen helyet foglal el gazdasági erejéből adódóan Veszprém megye?

Veszprém megye gazdaságának erejét megfelelően tükrözik a statisztikák. A gazdasági mutatók alapján az ország megyéi közötti rangsorban elfoglalt ötödik-hatodik helyezés megfelel a lehetőségeinknek.



A megyében nagyszámúnak mondható, összesen kilenc ipari park található. Mennyire betelepítettek, mennyire működnek?

Az ipari parkok lehetőségei is az iparilag hagyományosan fejlett megye adottságaiból fakadnak. Nagy számuk is mutatja, hogy azokon a településeken, ahol megvannak az ipar hagyományai, az ott élők látják, hogy ez a fejlesztés alapja. Példaként említem, hogy Veszprémben a gépipar műszerágazata dominált a parkok betelepítésénél. Sajnos közel sincs betelepülve annyira az iparipark-hálózat, amennyire lehetne. Csak akkor települ majd be kellően, ha az autópálya itt lesz. Megfigyelhető, hogy valamennyi ilyen iparterületünk a 8-as út vonzáskörzetében helyezkedik el, talán leginkább a pápai kivétel ez alól, amelyet a Győr felé meglévő közúti kapcsolatával valamennyire függetleníteni lehet a 8-astól.



Készült tanulmány arra, milyen hozadékot biztosíthat a térségnek a 8-as autóúttá fejlesztése?

Meglehetősen nagy az érdeklődés térségünk iránt az északolasz területekről. A konkrét gazdasági közeledés ebből a térségből azonban mindig megtorpan az autópálya hiánya miatt, mivel a kamionok elrettennek a 8-as út jelenlegi állapotától. Jelenleg is van érdeklődés gép-, műszer-, faipari - az olasz bútoripar terjeszkedése Nagykanizsáig már eljutott, de továbbmozdulna térségünk felé - és műanyagipari befektetők részéről. Ez utóbbinál az itteni adottságokra, alapanyagra alapozott feldolgozó ágazatnak vannak lehetőségei. Amennyiben a 8-as fejlesztése megtörténik, megduplázódhat a térség GDP-je.



Kialakult-e a megye ipari parkkal bíró települései között valamiféle ágazati megosztás, vagy egyszerűen a saját korábbi adottságok, hagyományok domináltak?

A munkamegosztásban nagyon erősek a hagyományok, mivel azok olyan adottságok, amelyek természetessé teszik a rájuk alapozott fejlesztéseket. A péti műtrágyagyárat nyilván nem lenne érdemes áttelepíteni Pápára, az ottani húsipart ugyanígy nem lehetne Balatonfüredre vinni. Ezen a téren megnyugtató a megyében, hogy Tapolcán a komoly, a gyógybarlangra alapozott idegenforgalmi fejlesztések mellett az ipari beruházások is megindultak. Mint ismert, Tapolcán bauxitbányászat folyt korábban, ennek felszámolását követően most kezdődnek el a termelőipari beruházások.



Sikerült kiváltani a megyében a bányászatnál felszabadult kapacitásokat, munkahelyeket?

A bányászok közül sokan elmentek külföldre dolgozni, főleg Spanyolországba, ahol jelenleg is több százan végzik ezt a munkát. A fiatalabb generáció még itthon szakmát váltott, de a negyven év feletti korosztály inkább külföldön folytatta a bányászatot.



Melyek azok az ágazatok, amelyek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt indokolt fektetni a megyében?

Leginkább az egyetem szellemi bázisára épülő kutatás-fejlesztési tevékenységet. Ezen a területen van szabad szellemi kapacitás. A vidéki kutató-fejlesztő bázisok számára a legjobb lehetőséget a külföldi partneri kapcsolatok jelenthetik. Ezért is örülök, hogy a mi egyetemünknek rendkívül jó nemzetközi kapcsolatai vannak, s azokon keresztül igyekszik saját tudását kamatoztatni.



Kiegyensúlyozott az egyes kistérségekben a megye gazdasága? A térség mely részei a legfejlettebbek, s hol tapasztalható lemaradás?

Veszprém, a megyeszékhely környéke, valamint a Balaton térsége jobb helyzetben van, mint Sümeg, Zirc vagy Ajka, bár ez utóbbi kezd magához térni. Várpalota térségében romlott az utóbbi időben a gazdaság helyzete. Ott is a 8-as út Veszprém és Székesfehérvár közötti szakaszának mielőbbi átadásában lehet bízni. Jelenleg abból a térségből ment el befektető, egy olasz érdekeltségű cipőgyár. Sümegen csupán az idegenforgalomnak köszönhetően van némi mozgás.



Mit tudnak tenni az elmaradottabb térségek felzárkóztatásáért?

A megyei közgyűlés nagy szerepet vállalt nemzetközi kapcsolatain keresztül, hogy az általunk megyébe csábított befektetők a leginkább rászoruló térségekben, az elmaradottabb helyeken létesítsenek beruházásokat. Például Ajka környékére ment így befektető.



Az elmúlt években nagy számban szakadtak el települések Veszprém megyétől. Még a felsorolásuk is hosszú: Lázi, Bakonypéterd, Bakonygyirmót, Bakonyszentlászló, Fenyőtő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány, s talán nem is teljes a lista. Mi van emögött?

Az elszakadások tényleges okai a PHARE CBC pályázatokban rejlenek. Ez a rendszer volt az első régiós szintű vonzerő a térség települései számára, s ezeket a forrásokat - az osztrák határ közelségéből adódó lehetőségeket - a nyugat-dunántúli régió valóban nagyon jól ki is használta. A források hozzáférhetősége olyan hitet keltett a szomszédos régió határán lévő települések polgármestereiben, hogy ez az állapot örök ideig tart, holott tudott, hogy a PHARE mindössze az ország uniós csatlakozásáig működik. Úgy ítélem meg, az elszakadt települések számára ma már inkább hátrány a megye- és egyben a régióváltás. A távozott települések esetében a leginkább elfogadhatatlan Bakonyszentlászló és Fenyőfő esete volt, amelyek törvénysértő módon kerültek át Győr-Moson-Sopron megyéhez.



Összesen mekkora területet vesztett az elvándorlással a megye, s milyen gazdasági adottságaik vannak a távozott településeknek?

Mintegy 200 négyzetkilométert. Az elszakadás hosszabb távú megítélése nagymértékben függ majd attól is, hogy később a régiók között lesz-e tényleges gazdasági érdekkülönbség, valamint az érdekérvényesítő tehetségben lesz-e különbség, mivel ezek a települések régiós érdekek miatt váltottak. Hozzátartozik mindehhez, hogy a megye elszakadt része volt az infrastruktúrával legkevésbé ellátott térség, ami nyilván ugyancsak hozzájárult a döntéshez. Feltételezhetően úgy ítélték meg, az infrastrukturális különbségek a megyén múltak, amely vélekedés így nem állja meg a helyét, mint ahogy az infrastruktúrával jól ellátott településeknél sem a megye érdeme mindez, hanem elsősorban az adott település adottságai a meghatározóak. Ezenkívül a megyénkben például a Balaton környékén az országos szempontok, az idegenforgalmi vonzerő miatti kiemeltség növelte az infrastrukturális fejlesztések nagyságát. A tó északi partján ezen túlmenően is jelentős fejlesztések történtek. Ezek főleg a Balatoni Fejlesztési Tanács érdemei, és természetesen az ottani településeké. A tó környéki adottságokból jelentős mértékben profitál a megye is. A foglalkoztatáson belül a balatoni szezonális igen jelentős mértékű munkaerőt vesz fel nyaranta, ami az éves foglalkoztatási mutatókat nagymértékben javítja.



Összességében milyennek mondható Veszprém megye infrastrukturális ellátottsága?

A települések átlagos csatornázottsága mintegy 49 százalékos, de ez az arány csupán a már átadott rendszerekre vonatkozik, s e hálózat folyamatosan növekszik, a folyamatban lévő beruházásokkal együtt megközelítjük a 60 százalékot. A gázellátottság ennél lényegesen magasabb, lélekszámra vetítve mintegy 70 százalékos e szolgáltatáshoz hozzáférők aránya.



Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben maradnak el a külföldi vendégek a Balatontól. Ön szerint mi lehet ennek az oka, s hogyan lehet visszaállítani a tó vonzerejét?

Ez a felvetés nem állja meg teljesen a helyét. A mutatókat nézve Veszprém megyében a tavalyihoz viszonyítva ebben a szezonban alig csökkent a Balaton idegenforgalma. Igaz, a németek jelentős számban elmaradtak, itt mintegy 20 százalékos a csökkenés, ugyanakkor jelentősen nőtt a például a dán, a holland és a skandináv országokból érkező turisták száma. A tényleges csökkenés összesen mindössze 1-2 százalékos. Tény, hogy a szobakiadók a korábbi évekénél lényegesen kevesebb vendéget voltak képesek fogadni. Az ide látogatók egyre inkább az igényes szálláshelyeket, szállodákat keresik, tehát a Balaton-parton nem a falusi turizmusra van igény. A tó vonzerejének visszaállításhoz programok és megint csak programok kellenek. Ezek egy részéhez természetesen fejlesztésekre lenne szükség, de a meglévő adottságokat is jobban ki lehetne használni. Tapasztalható, hogy ahol kellő ilyen kínálat van, ott a vendég is megjelenik.



Közeleg az ország európai uniós csatlakozása. Azt követően hogyan látja a megyék szerepét?

Az Európai Unió kiköveteli, hogy a fejlesztések túlmutassanak a megyéken. Éppen ezért ezen a területen a megyék szerepe csökkenni fog, míg a végrehajtásban és a szervezésben változatlanul komoly szerepük lesz. Én azt tartanám szerencsésnek, ha a francia típusú regionalizáció felé haladnánk, amely rendszerben a megyék feladatköre változatlanul igen jelentős. Franciaországban például a megyéhez tartozik a középfokú oktatás, ezenkívül a szociális ellátások és az egészségügy nem fekvő beteg része.