Pénzforgalmi konferencia az MNB-ben

Az együttműködés elősegítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank már 2002 őszén elindította azt a nemzetközi konferenciasorozatot, amelyet tavaly a Development of EU Payments Systems, Challanges for Accession Countries címmel rendeztek meg, és az idén a Global and European Infrastructures témakörével foglalkozott.

Barátossy Györgyné ügyvezető igazgató a konferencia megnyitójában utalt arra, hogy az idei témaválasztás alapvetően annak a két meghatározó tendenciának volt köszönhető, amely a nemzetközi fizetések területén tapasztalható, nevezetesen a technológiai változásoknak, valamint az európai integrációnak.

A technológia révén lehetőség van a gyors és hatékony információfeldolgozásra, ami képessé teszi az üzleti területeken dolgozó döntéshozók számára a piaci mozgásokra történő azonnali reagálást. Ennek következtében dinamikusan növekszik a tranzakciók volumene és érté-ke, ami megnöveli a likviditási és hitelkockázatokat, amelyek megfelelő kockázatkezelést igényelnek. Így a hagyományos levelezőbanki kapcsolatok helyét egyre inkább átveszik a biztonságos, nagy kapacitású fizetési és kiegyenlítési rendszerek mind helyi szinten, mind világméretekben.

Az európai integráció alapvetően politikai folyamat. A gazdasági együttműködés elmélyülése azzal járt, hogy a tagállamok létrehoztak egy közös valutát, az eurót. Magyarország 2008-ban tervezi az eurót törvényes fizetőeszközeként bevezetni. A valutaövezetek a világ számos részében csak korlátozott számú bankközi fizetési rendszerrel, illetőleg infrastruktúrával rendelkeznek.

Magyarországon a forinttal kapcsolatos fizetési forgalom elszámolására és kiegyenlítésére jelenleg több rendszer működik. A nagy értékű és/vagy sürgős fizetések lebonyolítására az MNB által működtetett valós idejű bruttó elszámolási rendszer, a viber szolgál, míg a kis összegű, de nagy volumenű ügyfél- és vállalati fizetések lebonyolítását a Giro Elszámolásforgalmi Rt. végzi. Az értékpapírügyletek mind értékpapír-, mind pénzoldali elszámolását és részben kiegyenlítését a Keler Rt. bonyolítja le. Velük kapcsolatban az Európai Központi Bank (EKB) 2002-ben folytatott le felmérést, melynek megállapításai kedvezőek voltak. Többek között e megállapításokra is alapozva arra a következtetésre lehet jutni, hogy hosszabb távon e rendszerek kielégítik a hazai igényeket.

E bevezető gondolatok után elsőként Günther Gall - Raiffeisen Zentralbank, Bécs - előadása hangzott el European Payments in a Change címmel.

Prezentációjának témája szervesen kapcsolódott a 2002-es konferencia tematikájához, amely szinte teljes egészében az euróövezet pénzforgalmának szabályozásáról és a szükséges jogharmonizációról, annak akkori állásáról adott átfogó képet.

Az előadó négy aktuális kérdéssel foglalkozott. Elemezte az ügyfelek fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait, az

EU-s szabályozás és jogalkotás teremtette helyzetet, a bankiparnak az ügyfélelvárások és

a szabályozási követelmények-re adott válaszait, valamint a bankok a közeli jövőben e területen meghozandó stratégiai döntéseit.

Az ügyfelek elvárásairól szólva kifejtette, hogy a fogyasztók természetesen a jövőben is az olcsó és gyors, hibamentes szolgáltatások mellett teszik le voksukat. Csakhogy alapállásuk lényegesen megváltozott a tekintetben, hogy míg korábban a fizetés folyamatát "fekete doboznak" tartották és akként is kezelték, addig mára rendkívüli szerepet kapott - a fogyasztóvédelem révén is - a transzparencia. A fogyasztói csoportokon túl a fizetési rendszerekkel kapcsolatos EU-politika is magáévá tette e követelményeket, és ennek szellemében készültek az idevonatkozó ajánlások, majd az azoknál erősebb 2560/2001 sz. rendelet. Ez utóbbi 2003. július 1-jétől arra kötelezi az EU-s székhelyű bankokat - függetlenül attól, hogy valamely fizetés egy tagállamon belül vagy két tagállam között történik -, hogy azok banki díjai azonosak legyenek. E megváltozott követelményrendszer a bankokat olyan helyzetben érte, amikor világszerte, nem csak Európában, a fizetési iparág jövedelmei több okból csökkennek. Ebben a tényben közrejátszott a technológia hajtotta éles verseny és a bankok által létrehozott többlet kapacitások kihasználatlansága, valamint az e piacon maguknak helyet követelő nem banki szolgáltatók (például telecom cégek) megjelenése. A fizetési piac eladók piacából vevők piacává változott. Ezeknek a tényezőknek is köszönhetően a bankok az ügyféligények kielégítésének abszolút prioritást adnak, mivel alapfeladatuknak tekintik a fizetési szolgáltatásokat, megelőzve a hitelezési és befektetési tevékenységüket.

Ami a szabályozásbeli kihívásokat illeti, arra a legjobb válasznak az önszabályozást tartják, megelőzendő a "külső" szabályozók erősebb beavatkozását. E gondolat jegyében alapították meg az Európai Fizetési Tanácsot (European Payment Council). A jelenlegi helyzetre a megfelelő közös választ megtalálandó 2002-ben kiadták a Fehér könyvet az egységes eurófizetési övezetről.

A tanács működése révén már kialakították a Credeurót, az európai átutalás alapszabványát, felállították a kis összegű, nagy tömegű eurófizetések elszámolására szolgáló páneurópai elszámolóházat, amely STEP 2. néven 2003. április 28-án kezdte meg működését. Kidolgozás alatt áll a páneurópai csoportos beszedés szabványa is.

Jóllehet a dokumentum rögzíti azokat az elveket, amelyek alapján egységes fizetési szolgáltatás nyújtható az EU területén, de nem terjed ki számos más fontos kérdésre. Ami az európai bankok előtt álló jövőbeni feladatokat illeti, kifejtette, a piaci és technikai szabványokat közösen kell a bankoknak kifejleszteni, illetve a már létezőket mind szélesebb körben kell alkalmazni. Megállapította, hogy a verseny alapvetően termékszinten fog folytatódni és nem az infrastruktúrák terén, és egyre nagyobb szerep fog jutni a külső technikai szolgáltatóknak.

Ezt követően már olyan előadások következtek, amelyek az egyes infrastruktúrákat állították középpontjukba, bemutatva létrejöttük célját és részletekbe menően elmagyarázva működésüket. A sort Sarah Medlar, a CLS Services/London nyitotta meg. A CLS bank (Continuous Linked Settlement) 2002. szeptember elején kezdte meg működését New Yorkban, a vonatkozó amerikai törvények alapján, a Fed felvigyázói fennhatósága mellett.

Még 1974-ben történt a Herstatt bankház csődje, amelyről a nevét kapta az a kockázat típus - Herstatt-risk, illetve magyarul kiegyenlítési kockázat -, melynek kiküszöbölésére jött létre a bank. A kockázat abban áll, hogy egy devizaügylet megkötését követően csak az egyik fél teljesít szerződésszerűen, a másik késve, tévesen vagy egyáltalán nem teljesít. E kockázat kezelésének lehetséges módjait a BIS kezdeményezésére kezdték vizsgálni, majd az ún. Allsopp-jelentés (1995) foglalta össze az ilyen irányú eredményeket, és fektette le azokat az elveket, amelyek alkalmazásával e kockázat kiiktatható. Ezt követően 1997 júliusában jött létre a CLS Services Ltd., amelynek ma már 67 részvénytulajdonosa van, akik egyben az elszámolórendszer tagjai is.

A bank egy sokdevizás elszámolórendszert működtet. Többdevizás számlát vezet tagjai részére, számára pedig az általa elszámolt valutát kibocsátó központi bank tart számlát. A CLS és az adott RTGS-ek az elszámolási ciklusban folyamatos kapcsolatban állnak. Kezdetben hét devizában - USD, GBP, EUR, CAD, JPY, CHF és AUD - folytak az elszámolások. Mára a sor kibővült a svéd, dán és norvég koronával, továbbá a szingapúri dollárral is. A bank ún. PvP elvű (fizetés csak fizetés ellenében) elszámolási rendszert alkalmaz.

A kiegyenlítési ciklus 07.00-kor (CET) kezdődik, és 09.00-kor fejeződik be. Az ügyletekben részt vevő mindkét tagnak meg kell felelnie az alkalmazott kockázati teszteknek. Ennek értelmében a devizák valós idejű cseréje csak akkor megy végbe, ha mindkét fél rendelkezik számláján a megfelelő egyenleggel. Amennyiben az összegek cseréje létrejöhet, akkor annak eredménye végleges és visszavonhatatlan a CLS bankszámláin. A tagok számláin lévő egyenlegre ún. hair-cutot alkalmaznak az árfolyamváltozásokból eredő kockázatok csökkentése érdekében. A szóban forgó tesztek alkalmával az alábbi kritériumok teljesülését ellenőrzik:

- mindkét fél a számára az adott valutanemben megállapított tartozik limiten belül van-e,

- mindkét fél többdevizás számlája USD-ben kifejezett összértéke a számára meghatározott aggregált limiten belül van-e, valamint

- a kiegyenlítést követően valamelyikük számlájának egyenlege negatív lesz-e.

Ha e hat feltételből csak egy is nem teljesül, a kiegyenlítés elmarad mindaddig, amíg kompletten nem teljesülnek.

Az adott értéknapra a számlák feltöltése az ún. Pay-in Schedule szerint, kiürítése a Pay-out fázisban történik. Előbbi úgy, hogy az adott tag számára meghatározzák minden devizában az adott értéknapra esedékes kötelezettségeit és jóváírásait, majd ezeket devizánként nettósítják. Az így kialakult rövid devizákban lévő egyenlegeket az európai tagoknak reggel 07.00-től 5 órán belül kell befizetniük. A pozitív egyenlegeket a CLS az adott devizában működő RTGS-ben vezetett számlájára fizeti ki. Ha egy tag számlájának aggregált egyenlege nulla, akkor részére nem történik kifizetés.

A CLS az általa kidolgozott módszerrel alapvetően és előnyösen megváltoztatta a piaci gyakorlatot. A közel egy éve működő bank ígéretes jövő előtt áll, mivel forgalma dinamikusan nő, a korábbiakhoz képest a tagok likviditásának csak kb. egytizedét köti le, és tevékenységét további valutákra is kiterjeszti, valamint nyitva áll újabb tagok előtt is.

Jean-Michel Godeffroy, az EKB igazgatója a TARGET-ről (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System) tartott előadást. Ez az infrastruktúra az euró mint számlapénz bevezetésével kezdte meg működését abból a célból, hogy biztosítsa a monetáris politika viteléhez nélkülözhetetlen fizetési csatornát, és hozzájáruljon a pénzpiacok egységesüléséhez. Célja továbbá a határokon átmenő eurófizetések hatékonyságának növelése, valamint a fizetési rendszerekben meglévő rendszerkockázatok csökkentése. A TARGET kialakításakor a decentralizáció elvét követték, és csak minimum harmonizációs követelményeket állítottak az egyes tagok nemzeti RTGS-ei elé, ha a rendszerbe be kívántak kapcsolódni. A tizenöt tag RTGS-eiből, az EKB rendszeréből és az azokat összekötő kommunikációs hálózatból álló infrastruktúra mára a világ legnagyobb fizetési rendszerévé nőtte ki magát napi 1,7 trillió eurós forgalmával.

Mivel ennek a rendszernek van néhány olyan hátránya, ami a csatlakozó országok a rendszerben való megjelenésével várhatóan csak romlani fognak, ezért merült fel egy új rendszernek, a TARGET 2. kiépítésének szándéka. Ellentétben a jelenlegivel, a TARGET 2. csak egy osztott platformból áll majd, egységes árstruktúrája lesz, és a tervek szerint olyan díjakkal számol, hogy négy év alatt térüljön meg a befektetés. Magyarország mint az Európai Unióhoz a jövő év májusában csatlakozó állam számára a TARGET-hez való csatlakozás - mint minden hasonló ország számára - csak lehetőséget jelent és nem kötelezettséget. Utóbbi csak az euró bevezetésétől áll fenn.

Külön megfontolandó problémaként említette a TARGET-hez történő csatlakozás időzítését. A tervek szerint a TARGET 2. indulása 2007-re várható. Ez azt jelenti, hogy az elvileg legkorábban csatlakozó országok a TARGET 1.-hez kötelesek csatlakozni, majd a TARGET 2.-re kell áttérniük 2007-től. E migráció kezelésére még nem rendelkezik kész tervvel az EKB.

Magyarország várható 2008-as monetáris uniós csatlakozását ez az ütemezés nem zavarja.

A záró előadás keretében Gilbert Lichter, az EBA vezérigazgatója mutatta be az 1985-ben létrejött Európai Bankszövetséget, amely tagjainak száma az alapítás óta eltelt időben megtízszereződött, és ma már 190 bankot számlál. Köztük találhatóak amerikai, ausztrál, kínai és japán bankok európai leánybankjaikkal, fiókjaikkal. A szövetség 2002 óta nyitva áll a csatlakozó országok számára is. Elsősorban az európai bankok gyakorlati szakembereinek fórumaként működik, azzal a céllal, hogy elősegítse azoknak a kezdeményezéseknek a megvalósítását, amelyek középpontjában az egységes európai fizetési övezet (SEPA), valamint a páneurópai fizetési rendszer kialakítása áll.

A hozzá tartozó fizetési rendszerek az Euro 1, a STEP 1. és a STEP 2. működtetésére egy elkülönült vállalkozást hoztak létre 1998-ban, EBA Clearing Llc. néven. Jelenleg 74 privát banki részvényese van a társaságnak.

Az Euro 1.-ben történik a nagy egyedi értékű eurófizetések elszámolása, míg a kis öszszegű, ám nagy volumenű fizetések elszámolása a STEP 1. és STEP 2. rendszerben zajlik. Az Euro egynapi elszámolási forgalma 170 ezer tranzakció, amelynek értéke eléri a 200 billió eurót. A kiegyenlítés a TARGET-ben történik. A másik két rendszer számára kiegyenlítő banki szolgáltatást nyújt.

A STEP 2. a bankok még szélesebb körének nyújt szolgáltatásokat, elsősorban a határokon átmenő fizetéseket elszámolva, de alkalmas a tagállamokon belüli fizetések lebonyolítására is. A rendszerbe a bankok kötegenként küldik be a tranzakciókat - esetenként akár több ezer megbízást -, amelyek elszámolása e módszer révén igen költséghatékony.

Működése a hazai Giróhoz hasonlítható. Jelenleg csak az ún. sima átutalások feldolgozását végzi, a tervek szerint azonban 2005-től képes lesz az EU-beli csoportos átutalások elszámolására is.