Terjedő dohányzási tilalmak
Norvégiában jövő nyáron lép életbe az a nemrégiben elfogadott törvény, amely minden nyilvános helyen tiltottá nyilvánítja a dohányzást. Rágyújtani attól kezdve csak otthon vagy az utcán lehet majd, de már szervezkedik az antinikotinista lobbi annak érdekében, hogy a miniszterek testületileg szánják el magukat újabb radikális fellépésre; ez ismét a dohánygyárosoknak lépne a tyúkszemére.
Az északi országban a napokban kezdődött a nyáron érvényesítendő törvényi szigorítás kampánya. Ennek keretében többek között azt hangsúlyozzák, hogy a dolgozók munkahelyeiken védelemre szorulnak az általuk kényszerűen elszenvedett passzív dohányzás ártalmaival szemben. Azt is tudatosítani szeretnék, hogy a "cigizés" deviáns társasági időtöltés.
Az oslói egészségügyi minisztérium adatai szerint a 4,5 milliós lakosságból évente 300-500 haláleset tulajdonítható a paszszív dohányzás következményeinek. Az új törvényt is az éttermi dolgozók szakszervezete kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy tagjai között magasabb a tüdőrák előfordulása, mint más foglalkozási csoportokban. Norvé-giában harminc éve kezdődött a keményebb dohányzásellenes fellépés a dohányreklámok tilalmával, s 1988-ban módosították úgy a törvényt, hogy az éttermek és éjszakai szórakozóhelyek tíz éven belül kötelesek legyenek területüket ötven százalékban füstmentessé tenni. A BBC szerint azonban az eddigi intézkedések kevés eredményt hoztak: növekszik a dohányzáshoz köthető halálesetek száma, s a csomagonkénti 8,5 dolláros átlagár sem jelent nagy érvágást a világ egyik leggazdagabb országában, ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson meghaladja 31 800 dollárt.
