Az államháztartás kiadásait mintegy 80-100 milliárd forinttal drágítaná 2004-ben, ha tartósan megmaradna a jelenlegi kamatszint - véli Barcza György, az ING Bank elemzője. A jövő évi költségvetés tervezete egyébként 761,8 milliárd forint kiadással számolt a központi költségvetés adóssága után. Ennek nagyobb részét a forintadósságok terhei jelentik.
A költségvetési terv az államkötvények után fizetendő kamatkiadás kismértékű növekedését valószínűsítette az állampapír-állomány nominális növekedése miatt. A költségvetés finanszírozási és adósságmegújítási szükségletét az elmúlt években kizárólag a hiányt finanszírozó, piaci értékesítésű kötvények biztosították, így állományuk és arányuk a teljes kötvényállományon belül évről évre emelkedik. Így 2004-ben a piaci értékesítésű kötvények után kifizetendő kamatok jelentősen meghaladják majd a jelenlegi szintet.
A devizaadósság kamatterhe a devizahitelek és -kötvények utáni kamatfizetést tartalmazza. A devizahitelek kamatain belül a legnagyobb súlyt az MNB-vel szembeni, 1997-ben az adósságcsere keretében keletkezett devizaadósság és a hozzá kapcsolódó fedezeti műveletek után fizetendő kamatok képviselik. E kiadások 2004-től várhatóan jelentősen csökkennek a 2003. évi törlesztések révén. A devizakötvények kamatkiadása ugyanakkor növekszik, mivel 2003-tól az adósságkezelő visszatért ahhoz a stratégiához, hogy devizakibocsátásokkal újítja meg a lejáró devizaadósságot. A költségvetés tervezete jövőre csökkenő adósságteherről beszél a devizaadósságok után, egyrészt, mert az MNB felé lejáró devizahiteleket kedvezőbb kamatozású devizakötvénnyel finanszírozza, másrészt, mert a 2003-ban felvett, kedvezőbb kamatozású szindikált kölcsönt kedvezőtlen kamatozású hitelelemek előtörlesztésére fordították. (OG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.