Költségvetés: kijelölt pályán?
A piaci bizonytalanságok hónapja volt november. A forint-, illetve állampapírpiacon egyaránt ingadozások, a vételi oldal el-eltűnése okoztak kisebb-nagyobb riadalmat, a jegybank egy ízben nyílt piaci műveletekkel próbálta visszaterelni az állampapírpiac működését a normális mederbe.
A makrogazdasági folyamatok nagyjából a korábbi trendek folytatódását mutatják: élénkülés jeleit mutatja a gazdaság, de a külső egyensúlyi pozíció tovább romlik. Az infláció viszont három hónap stagnálása után emelkedni kezdett.
Új lendületet vett a lakásépítés Magyarországon: ezt mutatja a használatbavételi és építési engedélyek számának alakulása. A harmadik negyedévben 8,7 százalékkal több lakást adtak át, mint egy esztendővel korábban, ezzel megfordult az első fél év csökkenő trendje. Bár januártól szeptember végéig még mindig kevesebb lakás épült fel, mint tavaly ugyanezen időszak során, de a tendencia azt sejteti, hogy az idén, csakúgy mint 2002-ben, felépülhet 30 ezer lakás.
Az októbert 69,1 milliárd forintos hiánnyal zárta az államháztartás - derült ki a Pénzügyminisztérium gyorsjelentéséből. A jelenleg remélt mínusz 4,8 százalékos, GDP-arányos egyenleg megtartásához a következő két hónapban csupán 18 milliárd forintos deficit keletkezhet. A PM szerint ez a jelentős decemberi többletbevétellel teljesíthető.
A jövő évi költségvetési fő számokat a parlament a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, vagyis úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumnak sikerült elérnie, hogy a külföld által is kiemelt figyelemmel kísért költségvetési konszolidáció a meghirdetett ütemben halad. Igaz, az Európai Unióban elfogadott (ESA 95) módszertan szerinti 3,8 százalékos hiány pénzforgalmi szemléletben nagyobb deficitet jelent.
Az elmúlt két hónapban folyamatosan kellemes meglepetést okozott az inflációs adat, októberben viszont épp ellenkező módon tréfálta meg az elemzőket a fogyasztói árindex. Az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva 4,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, vagyis 0,2 százalékponttal emelkedett a ráta.
Tulajdonképpen az októberi szám a korábbi hónapok korrekciójának is felfogható, hiszen éppen a korábban nyomott szinten maradó zöldség- és gyümölcsárak indultak el felfelé, és alapvetően ez okozta az árindex növekedését. A jelenség regionális sajátosság, hiszen a többi kelet-közép-európai országban hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők októberben.
A Magyar Nemzeti Bank centrális előrejelzése szerint 2004 decemberében 5,9 százalékos inflációra lehet számítani, 2005 végén pedig 4 százalékos lehet a drágulás éves üteme. Előbbi bekövetkezésével ugyan nem teljesül az MNB célja (legfeljebb 5,5 százalékos infláció), de a 2005-ös célkitűzés a jelenlegi monetáris kondíciók mellett (4š1 százalék) igen.
Az inflációs jelentést készítő MNB-s szakemberek nem számítanak a gazdaság gyors dinamizálódására: az idei 2,9 százalékos GDP-növekedés után jövőre 3,2, 2005-ben 3,6-re gyorsul a gazdaság. Kedvező fordulatra számít viszont a jegybank a béralkalmazkodás terén.
Ezt valamelyest alátámasztották a hét második felében megjelenő kereseti adatok: szeptemberre jelentősen mérséklődött a 12 hónapra visszatekintő reálkereset-emelkedés. A költségvetési szektorban az elmúlt egy évben 2,4 százalékkal növekedtek a reálkeresetek, vagyis a tavaly szeptemberi jelentős keresetemelkedés után már nem volt számottevő bérnövekedés a szektorban. A bérdinamika látványos visszaesé-se egyébként éppen a tavalyi viszonyítási alapban beállt változás eredménye: az éves növekedési ütem bázisául szolgálú 2002 szeptembere ugyanis már tartalmazza a közalkalmazotti illetményemelést.
A makrogazdasági egyensúly szempontjából viszont kedvező, hogy a versenyszférában is megfigyelhető a bérdinamika komoly mérséklődése: az augusztusi 8,9 százalékos számot 4,1-es adat követte.
Tovább romlott a külső egyensúly az ősz első hónapjában, melynek oka az áru- és szolgáltatásmérleg hiányának gyors növekedése.
Szeptemberben 357 millió eurós deficit halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben, ami jóval több, mint az elmúlt évek hasonló időszakában. Jó hír viszont, hogy az áruexport az elmúlt két hónapban a szezonálisan igazított adatok szerint 200 millió euróval emelkedett. Igaz, ezzel többé-kevésbé lépést tart az import is, de az adatok azt sugallják, hogy a nyugati konjunktúra beindulását érzékeli a hazai vállalati szektor. Az utóbbi hónapok növekvő tőkeimportjához képest visszafogott maradt a szeptemberi beáramlás. Eddig 854 millió eurónyi közvetlen tőkebefektetés érkezett az országba, 530 millió eurót viszont hazai tőketulajdonosok vittek ki.
A nem különösebben rossz hírek ellenére az ország külföldi megítélése egyelőre nem javul. A Fitch nemzetközi hitelminősítő a csatlakozó országok közül csupán hazánkat és Csehországot hagyta ki azon országok csoportjából, amelyeknél a kilátások javítására számít, a Deka Bank pedig konvergenciamutatójának legfrissebb számításai alapján megállapítja: Magyarország kiesett az éllovasok közül. (MI)
