Munkaerőpiac: nagyon sok az inaktív
Bővül a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség, de még mindig igen magas az inaktívak száma - jellemezte a foglalkoztatási helyzetet Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Országgyűlés szakbizottságának hétfői ülésén.
A bizottsági meghallgatáson Burány Sándor a legutóbbi KSH-adatokra hivatkozva elmondta: egy év alatt 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak és hatezerrel csökkent a munkanélküliek száma, ez kedvező tendencia. A foglalkoztatási ráta viszont még mindig igen alacsony, alig több mint 51 százalék, miközben az európai uniós átlag eléri a 64 százalékot.
Ezzel összefügg, hogy igen sokan munkanélküliek, de nem keresnek aktívan munkát, így nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között szerepelteti őket a KSH - mutatott rá a miniszter.
Szólt arról, hogy most készült el a tárcánál egy átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégia tervezete, ez hamarosan az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé kerül. Ez a stratégia szeretné elősegíteni a munkaerő-piac és a szakképzés szerkezete közötti összhangot.
A miniszter hangsúlyozta: olyan információs rendszert szeretnének kiépíteni, amely valamennyi régióban segítséget ad a diákoknak a pályaválasztás során. Segítségével már jövő év őszén felmérhető majd, hogy a választott szakmában, annak megszerzését követően s az adott régióban milyen elhelyezkedési lehetőségek lesznek.
A miniszter szerint nem helyes, hogy állami ráfordítással olyan végzettséget, szakmát szereznek a fiatalok, amelyre nincs szüksége a munkaerő-piacnak, majd ezt követően ismét államilag támogatott felnőttképzésre, átképzésekre kényszerülnek.
A felnőttképzés igazi célja az lenne, hogy szakmai gyakorlatot követően a váltásokat segítse elő - mondta Burány Sándor.
Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszter közölte: az idei hárommilliárd forint helyett jövőre várhatóan négy-ötmilliárd forint áll majd rendelkezésre a közmunkák finanszírozására. A roma népesség foglalkoztatási gondjainak mérséklésére a munkaügyi központoknál egymilliárd forintot különítenek el. A kormányzati időszak végére teljesíthető a foglalkoztatottak számának 200 ezres növelése, ehhez 300-400 ezerrel több új munkahelyre van szükség.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte: az országos munkaügyi nyilvántartás bevezetésével a foglalkoztatottak számáról, összetételéről is rendelkeznek majd részletes tényadatokkal, a KSH felmérésen alapuló számain túl.
A közszférában elrendelt létszámleépítés miatt a szaktárcánál létrehozott munkacsoportra vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: eddig még nem érkezett kérés a csoporthoz, hogy segítsen elhelyezkedni valamelyik köztisztviselőnek. Ezek szerint a problémákat helyben megoldották - fűzte hozzá.
A tárcára jutó létszámleépítéseket is megoldották, igyekeztek úgy szervezni a munkát, hogy ez ne befolyásolja hátrányosan a munkaügyi ellenőrzéseket, illetve a munkanélküliekkel való foglalatosságot - jegyezte meg Burány Sándor.
Arra a kritikai megjegyzésre, hogy négy hónapja nincs szakképzésért felelős helyettes államtitkára a tárcának, a miniszter elmondta: a napokban ez a probléma is megoldódik.
Arra a felvetésre, hogy miért nem vesz részt az OÉT ülésein, közölte: a minisztérium kialakult munkarend szerint képviselteti magát a fórumon, de amennyiben bárki igényli részvételét, ezt nem kell kétszer mondani, azonnal teljesítik.
A miniszter cáfolta, hogy csökkennének az aktív foglalkoztatáspolitikára fordított kiadások, illetve hogy nincs összhang a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika között.
Arra a felvetésre, hogy a foglalkoztatottsági, munkaügyi adatok bűvészkedés eredményei, s nem a valóságot fejezik ki, közölte: az adatok a független KSH közlései. Hozzátette: a szakmai munka alapja, hogy ezeket az adatokat a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt elfogadják, hitelesnek tartsák. (MTI)
