Adategyeztetés: rapid döntés

Sok ezer banki ügyfél lélegezhetett fel azt követően, hogy a parlament - viharos gyorsasággal zajló politikai játszmákat követően - a házszabálytól eltéréssel elfogadta azt a javaslatot, amely a bankok és magánügyfeleik közötti személyes adategyeztetésre előírt december 31-i határidőt jövő év április 1-jéig meghosszabbította.

Erre azért volt szükség, mert a köztársasági elnök nyilvánosságra hozta: nem írja alá a befektetők és betétesek fokozott védelméről szóló törvényt - amelyet december 15-én fogadott el a parlament -, s előztes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab). A lex Szászként is emlegetett jogszabálycsomag tartalmazta az ominózus határidő-korrekciót is.

A parlamenti patkó mindkét oldala igyekezett a banki ügyfelek "segítségére sietni". A kormány és a Fidesz is letett egy-egy a pénzmosás megelőzéséről szóló előterjesztést az Országgyűlés elé, s egymást "előzgetve" az ellenzéki párté maradt állva. A PSZÁF-törvény így nem lép hatályba; azt az Ab soron kívül vizsgálja meg. A testület - Holló András elnök közlése szerint - január közepén tartja első teljes ülését, addig a megbízott bíró soron kívül készíti elő tárgyalásra a törvényt.

A köztársasági elnök különösen a felügyelet vezetőire vonatkozó rendelkezések miatt ítélte alkotmányosan aggályosnak a PSZÁF-törvényt - ismertette közleményben az államfő sajtóirodája. A törvény hatálybalépésének napján ugyanis megszűnik a PSZÁF hivatalban lévő elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. A jogszabály ezen rendelkezése egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában. A köztársasági elnök szerint ez alkotmányellenes: egyrészt visszaélést jelent a törvényhozás rendjével, másrészt elvonja a jogorvoslat lehetőségét. A köztársasági elnök rámutatott, a törvény elfogadása a jogalkotási eljárás előírásainak megsértésével történt, mert a kormány nem tekintette magára nézve kötelezőnek az egyeztetésre vonatkozó előírások betartását.

Az Országgyűlés végül 352 igen szavazattal, egy ellenében fogadta el a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítását. A fideszes Rogán Antal javaslatát házszabálytól eltéréssel tárgyalták. Előzőleg két rendkívüli házbizottsági ülést is tartottak, ahol kiderült: az államfő bejelentése után tíz perccel a parlament előtt volt a fideszes javaslat. Az ezt követően a nyilvánosság előtt is zajlott vita lényege az volt: melyik előterjesztés kapja meg az ellenzék támogatását, hiszen a házszabálytól eltéréshez a képviselők négyötödének szavazata szükséges. A Fidesz nem támogatta a kabinet javaslatát, mert az bővebb volt, mint az övék, és "a kormány által okozott problémát oldja meg a kormányoldal a tavaszi ülésszakon".

A szocialisták saját javaslatuk mellett érveltek, mondván, az nemcsak az adategyeztetés határidejét hosszabbítaná meg, hanem más, a pénzmosás elleni fellépéssel összefüggő szabályokat is kivenne a törvényből. Veres János államtitkár végül azt mondta: a kormány kényszerhelyzetbe került, "rossz javaslatot kellett elfogadnia, mert az ellenzék ragaszkodott saját előterjesztéséhez". (TE)

A köztársasági elnök nem írta alá a lex Szászt

Április 1-jéig lehet adatot egyeztetni a bankokkal - ezt a tartalmú fideszes módosító indítványt fogadta el a parlament azt követően, hogy Mádl Ferenc nem írta alá a "PSZÁF-törvényt". Az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

MUNKATÁRSUNKTÓL

-->