BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átalakulóban az aranyrészvény

Elkészült az aranyrészvényt átalakító törvény tervezete. Az államnak az uniós csatlakozás után csak néhány, stratégiailag fontos területen marad többletjogosítványa. Kivételes esetekben vétójoggal avatkozhat be az érintett cég életébe.

Az energetikai társaságokra, némely honvédelmi vállalatra és várhatóan a Matávra szűkül az állam jelenlegi, vagyoni hozzájárulásával és tényleges kockázatvállalásával összhangban nem álló beavatkozási lehetősége az uniós csatlakozással. Ám pozíciója az aranyrészvényt átalakító törvénytervezet szerint ebben a körben sem lesz azonos a mostanival - tudta meg a Világgazdaság. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a többi, a privatizációs törvény mellékletében felsorolt cégben - például a Zsolnay porcelángyárban vagy a Hungexpo Rt.-ben - a kivételezett állami jogosultság egyetlen törzsrészvénnyé alakul át. Az államot csak annyi jog illeti majd meg, amennyit a törzsrészvény megtestesít.

Mint azt lapunk korábban megírta: a tőkemozgás szabadságával kapcsolatos európai bizottsági álláspont - és az annak alapján hozott európai bírósági döntések sora - megköveteli az aranyrészvény átalakítását. A közösségi joggyakorlat szerint legfeljebb nyomós közérdek indokolhatja a kivételes, nem diszkriminatív jellegű, az elérendő céllal arányos állami beavatkozást. Erre figyelemmel a leendő magyar szabályozás nemcsak azokat a stratégiailag fontos területeket határozza meg, ahol az állam többletjogosultsággal élhet, hanem szigorúan megszabja az érvényesítés feltételeit is.

A tervezet értelmében az állam jogai alapvetően megegyeznek a társasági törvényben rögzített tulajdonosi jogosítványokkal: részt vehet a közgyűlésen, észrevételezhet, indítványozhat, jár számára osztalék is. A többlet a vétójoga lesz: bizonyos közgyűlési döntésekben nem szavazhat, ám a határozatot - a közrend és a közbiztonság végett - megkérdőjelezheti. A javaslat felsorolja azt is, mikor léphet fel - például az energetikai cégeknél - csak vagyoneladási kérdésekben, míg a honvédelmi vállalatoknál szervezeti-átalakulási ügyekben is. Az illetékes ágazati miniszter a közgyűlési döntést követő öt napon belül gyakorolhatja a vétójogot, amit meg kell indokolnia. Határozata bíróság előtt megtámadható.

A törvényjavaslatot januárban tárgyalhatja meg a kormány.

Elkészült az aranyrészvényt átalakító törvény tervezete. Az államnak az uniós csatlakozás után csak néhány, stratégiailag fontos területen marad többletjogosítványa. Kivételes esetekben vétójoggal avatkozhat be az érintett cég életébe.

Kende Katalin-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.