Diszkrimináló légitársaságok

Alkalmaznak-e az utas nemzetiségének függvényében eltérő árakat, és ha igen, miért - erre a kérdésre kell február 29-ig válaszolnia 18 európai légitársaságnak. Az Európai Bizottság azért indított vizsgálatot, mert - mint azt Loyola de Palacio közlekedési biztos szóvivője megfogalmazta - több száz olyan panasz érkezett Brüsszelbe, amely különböző légi fuvarozó cégek "diszkriminatív" árpolitikájára vonatkozik. Belföldi járatokra akár 200 euróval is többe kerülhet a jegy, ha azt külföldről rendeli meg az utas, a nemzetközi járatoknál pedig 300 százalékos árkülönbségek is előfordulnak.

Mindez alapvetően az interneten keresztül vásárolt repülőjegyekre vonatkozik. A legtöbb cég ugyanis külön honlapokra irányítja az egyes európai országokban lakó ügyfeleket, akiknek nincs módjuk a rendszer kijátszására, hiszen a jegy lefoglalása és kipostázása érdekében meg kell adniuk személyes adataikat. Hasonló eltérések azonban az utazási irodákon, sőt a légitársaságok saját képviseletein keresztül történő jegyfoglalásnál is előfordulnak.

A "fapados" légitársaságokra nem terjed ki a bizottsági vizsgálat - emeli ki a The Independent. Ezek a cégek jellemzően egyetlen honlapot alkalmaznak a jegyfoglaláshoz, és mivel az utasok nem nyomtatott jegyet kapnak, hanem egy kódot, a lakcímadatokat sem kérik tőlük.

Brüsszel elvben megbüntetheti a versenyjogi vagy az egységes piacra vonatkozó szabályokat megsértő cégeket, ám a Finan-

cial Times szerint ebben az esetben a bizottsági tisztviselőknek igen nehéz lesz bizonyítaniuk, hogy erről van szó. Azt a bizottság szóvivője is elismeri, hogy az árkülönbségeket olyan objektív tényezők is indokolhatják, mint például a foglalás ideje, az értékesítési csatorna, vagy az utazás kiindulópontja.

A megkeresett légitársaságok első reakciói is ezt húzzák alá. Az Air France szerint pluszköltséggel jár az, ha külföldön látják el jeggyel az utast, míg a SAS azzal érvel, hogy az egyes országokban az eltérő piaci helyzethez igazítják árképzésüket - idéz az ellenvéleményekből a The Guardian. Bizottsági illetékesek ugyanakkor rámutatnak, hogy céljuk nem kizárólag az esetleges jogsértő magatartás szankcionálása, hanem legalább ennyire a diszkriminatív árképzést alkalmazó társaságok "szégyenpadra ültetése".