Döntéshozatal futószalagon

Közbeszerzés. Az Országgyűlés 194 igen és 139 nem szavazattal, 13 tartózkodással elfogadta a közbeszerzésekről szóló jogszabályt. Célja az EU-jogharmonizáció, de fontos szándéka a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának további erősítése és az esélyegyenlőségen alapuló verseny biztosítása. A törvény három közbeszerzési értékhatárt különböztet meg: az európai közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű és a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzéseket. Új elem a független közbeszerzési szakértő megjelenése, az éves beszerzési terv készítése, a tervpályázati szabályok rögzítése, a keretmegállapodásos eljárás bevezetése. Bevezeti a jogorvoslat körében a békéltetést, s új intézményként jelenik meg a tanúsítás. Az új törvény 2004. május 1-jén lép hatályba, ám az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó forrásokból támogatott közbeszerzésekre már január elsejétől az új törvényt kell alkalmazni.

Úthálózat-fejlesztés. Az elfogadott közúthálózat-fejlesztési törvény szerint 2005 és 2007 között összesen 1089 milliárd forintból 636 kilométer autópálya és autóút építhető meg Magyarországon. Ennek forrásai a központi költségvetés, az Európai Unió támogatási alapjai, illetve a magántőke. A jogszabály rögzíti: a jövő év végéig 65 kilométer, 2005 végéig újabb 44 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út épül meg. A törvény melléklete szerint 2006-ban 322 kilométer, 2007-ben újabb 205 kilométer autópályát adnak át. A törvény kimondja, hogy a gyorsforgalmi utak építtetőjét közbeszerzési eljárással kell kiválasztani.

Jövedéki szabályok. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslatot 197 igennel szavazták meg 157 nem ellenében. A törvény a hatályos rendelkezéseket és a jogharmonizációs változtatásokat foglalja egységes szerkezetbe. Az új rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy Magyarország uniós tagállammá válása után is beszedhetőek legyenek a jövedéki adók.

Kamarák. A gazdasági kamarákról szóló törvény elfogadott módosítása alapvetően a vállalkozói környezet javítását, a magyar gazdaság versenyképesebbé válását szolgálja. A törvény javaslatot tesz a kamarai rendszer továbbfejlesztésének irányaira, és kijelöli azokat a területeket, ahol a kamarai közfeladatok bővíthetőek.

Film. A magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzését, a magyarországi filmipar fejlesztését, versenyképessé tételét, valamint a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszert tűzte ki célul a filmtörvény. A támogatási rendszer alapelve a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése, az iparágban fellelhető források mozgósítása, a mozgóképipari befektetések ösztönzése.

Sport. A sporttörvény létrehozza a kormány mellett működő javaslattevő, véleménynyilvánító testületet, a Nemzeti Sporttanácsot, és szabályozza annak tevékenységét. A grémium feladata, hogy állást foglaljon, ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, továbbá összeegyeztesse a sporttal kapcsolatos központi állami, önkormányzati és üzleti érdekeket, a sportmozgalom társadalmi, népegészségügyi érdekeit. A sporttörvény szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás játékadóját a sport támogatására kell fordítani és a minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.