Hatásköri problémák "zöldben"

Pénzügyi támogatás biztosításával és a lerakási feltételek szigorításával próbálják az állami környezetvédelmi szervek rábírni a településeket a korszerű hulladékgazdálkodásra, ám arra nincs jogszabályi lehetőség, hogy az önkormányzatokat konkrét hulladékkezelő létesítmények befogadására kötelezzék. Kedvező esetben ez is elegendő: az elmúlt hónapokban több európai uniós és állami támogatásban részesített regionális hulladékberuházás kezdődött. Ezzel szemben a Pest megye északkeleti részén megvalósítandó projekt kapcsán a felelős önkormányzati társulás mindeddig nem talált olyan települést, amely befogadná a térség majdani regionális hulladéklerakóját. Pontosabban: több önkormányzat hajlandó lenne erre, ám kisebb települések esetében ilyen kérdésben nem lehet megkerülni a helyi népszavazás kiírását. Ezeken pedig a lakosság sorra nemmel voksolt. Lapunk úgy tudja: az állami beruházások engedélyeztetési eljárásainak felgyorsítását célzó törvényjavaslat előkészítése során emiatt felmerült, hogy a települések hulladékberuházás esetén kötelesek legyenek befogadni egyes létesítményeket, ám az önkormányzati autonómia miatt végül ez nem került be a jogszabály tervezetébe.

A következő években így is sokasodnak az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai. A hulladék-közszolgáltatási kötelezettséget - a lakossági hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása - az önkormányzatoknak a 2000-ben elfogadott hulladékgazdálkodási törvény írta elő. A közszolgáltatás megszervezésének és fenntartásának módját a jogszabály a településekre bízta, ám a tavaly elfogadott országos hulladékgazdálkodási terv (oht) az üzemelő hulladéklerakókra felülvizsgálati kötelezettséget írt elő. Mint Hornyák Margit, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: ennek során a környezetvédelmi felügyelőségek határozatban döntenek arról, hogy az egyes települési lerakók milyen feltételekkel, illetve meddig működhetnek tovább. Márpedig az oht szerint 2009-re az összes korszerűtlen lerakót be kell zárni. Itt lép be a települések érdekeltsége is. Egyedül ugyanis képtelenek a korszerű hulladékkezeléshez szükséges beruházási és üzemeltetési költségek előteremtésére, ám ha regionális projektekre fognak össze, a költségek megoszlanak, s eséllyel pályázhatnak európai uniós forrásokra is. Így hosszabb távon a települések rákényszerülnek a regionális hulladékkezelő létesítmények helyszínének kijelölésére. Az uniós támogatást az állam is jelentős összegekkel egészíti ki, így az önkormányzatoknak csak 10 százalék önrészt kell vállalniuk a beruházási költségekből.

Részben hasonló problémák lassítják a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiépítését. A csomagolóanyag-kibocsátóknak évente emelkedő arányban kell gondoskodniuk az újrahasznosításról, ha mentességet kívánnak szerezni a termékdíjfizetés alól. Ebben 2004-től meghatározott arányban a lakossági szelektív hulladékgyűjtésre kell támaszkodniuk, ám nehezíti a teljesítést, hogy az önkormányzatokat semmi sem kötelezi ennek bevezetésére.

Budapesten Demszky Gábor főpolgármester múlt héten adta át az első öt szelektív gyűjtőszigetet, s az év végéig további 95 helyen rakják ki a színes kukákat a fővárosban. Budapest vezetését évek óta bírálták a szelektív gyűjtés késése miatt, ám ezt a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti hatáskörben lévő átfedések is hátráltatták. A hulladékszigetek helyének kijelöléséhez a kerületek jóváhagyása szükséges, egy részük azonban hosszú ideig elzárkózott ettől. Sőt: több belvárosi kerület nem hajlandó kijelölni helyszínt a gyűjtőszigeteknek.