Magyarország a csatlakozók középmezőnyében

Az ICEG Európai Központ legfrissebb felmérése szerint konvergencia-index tekintetében nincs jelentős változás a nyolc közép-kelet-európai EU-s csatlakozó ország sorrendjében. Magyarország a felmérés szerint a negyedik-hatodik helyen áll, bár megítélése javult tavalyhoz képest.

Az index azt vizsgálja, hogy a nyolc állam nominális, szerkezeti és reálkonvergencia tekintetében hol tart egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagos értékeihez viszonyítva egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. A konvergencia-indexet tíz makrogazdasági mutató (pl. infláció, államháztartási hiány, ár- és bérszínvonal, folyó fizetési mérleg hiánya) alapján számolják.

Konvergencia alatt felzárkózás értendő, hogy a csatlakozó országok milyen ütemben közelítik az európai átlagot, illetve hol tart ez a folyamat.

A nyolc ország sorrendje lényegében változatlan maradt a tavalyihoz képest. A konvergencia-rangsort reálgazdasági fejlettsége, kedvező szerkezeti adottságai és évek óta stabil makrokörnyezete miatt idén is Szlovénia vezeti, változatlanul 7,6 ponttal. Szlovéniát Litvánia és Csehország követi (sorrendben 6,4 és 6,2 ponttal), bár Csehország helyzete a lassú növekedés és a költségvetési és folyó fizetési mérleg alakulása miatt romlik.

A felmérés szerint Magyarország 6,0 ponttal a negyedik-hatodik helyen áll Lettországgal és Lengyelországgal holtversenyben.

Lengyelország helyzete tavalyhoz képest elsősorban a gyorsabb GDP növekedés miatt javult, míg Magyarország esetében a javulás egyenlő mértékben köszönhetően a költségvetési deficit csökkenésének, valamint a gyors jövedelemkiáramlás miatt bekövetkezett bér és jövedelemkonvergenciának.

A sorban utolsó előtti helyen szerepel Észtország (5,9 pont). Az utolsó helyezett Szlovákia (5,7 pont) az államháztartási és fizetési mérleg egyensúlyának javulása ellenére nem kapott jobb besorolást, megugrott ugyanis az infláció és lassult a gazdasági növekedés.

Tavaly Szlovénia 7,6, Litvánia 6,4, Csehország 6,3, Lettország 6,0, Lengyelország 5,7, Magyarország 5,8, Észtország és Szlovákia 5,7 pontot kapott.

A jelentés szerint a térségben, bár eltérő mértékben, de folytatódik az utóbbi évek dezinflációs folyamata. A nyolc csatlakozó kelet-európai államban átlagosan az éves infláció idén várhatóan 3 százalék lesz, a 2000-ben mért átlagos 6,6 százalék után. Különösen erőteljes az infláció mérséklődése Csehországban, Litvániában és Lengyelországban. Más országokra - így Szlovákiára és Magyarországra - az infláció ismételt felfutása jellemző a korábbi expanzív fiskális és jövedelempolitikákat semlegesítő korrekciós lépések, az adókulcsok változása, a hatósági áremelések, illetve a hazai deviza gyengülése miatt.

Az államháztartás hiánya a csatlakozó kelet-európai államok átlagát tekintve a 2001-es súlyozatlan 3,1 százalékról 2002-ben 4,2 százalékra emelkedett. A térségben az átlagos hiány idén várhatóan a GDP 3,9 százaléka lesz, ami még mindig távol van a maastrichti szinttől. A balti államokban az alacsony kamatok és a fegyelmezett jegybanki tevékenység révén kedvező államháztartási egyenlegek alakultak ki. Ezzel szemben - Szlovénia kivételével - a közép-európai gazdaságokban (így Magyarországon is) az államháztartás egyenlege az elmúlt években jelentősen romlott. Ennek konszolidációját az újraelosztó rendszerek elégtelen működése, azok átalakításának költségei és az örökölt államadósság mellett nehezíti az EU csatlakozás, amely rövid távon feszültségeket teremt a növekvő kiadások és a kieső bevételek miatt - áll az ICEG tanulmányában.

A nyolc csatlakozó közép-kelet-európai állam államadósság/GDP rátája csaknem fele az EU-15 átlagának (32,5, illetve 57,5 százalék). A mutató különösen magas és növekvő tendenciát mutat a négy visegrádi országban.

A reálkonvergencia mutatói közül a bérek felzárkózásában mutattak legerőteljesebb előrehaladást a csatlakozó államok. A bruttó bérek a közép-európai gazdaságokban hazai valutában 2001-2002-ben 16,6 százalék (Csehország) és 39,3 százalék (Magyarország) között emelkedtek, ami mögött a politikai ciklus, tehát a választások, és a felelőtlen gazdaságpolitika (expanzív fiskális és gyenge jövedelempolitika) húzódnak meg - állítja az ICEG.

A növekedés ellenére a bérek színvonala még mindig jobban eltér a csatlakozó államokban, mint a jövedelmeké vagy az áraké: miközben az árszínvonal a német árszínvonal 40-65 százaléka, az egy főre eső GDP aktuális árfolyamon 30-50 százaléka között mozog, addig a bérek - Szlovéniát leszámítva - a német szint 25-45 százaléka között alakulnak. (MTI)