Több tanár kevesebb tudás

A legtöbb európai uniós, illetve társult tagországhoz képest az alap-, és a középfokú iskolákban több tanár jut a magyar tanulókra, azonban az oktatás hatékonysága nem áll ezzel a ténnyel azonos arányban - emelte ki a vizsgálati tapasztatok egyikét sajtótájékoztatóján Lannert Judit, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) tudományos munkatársa.

A tájékoztatót abból az alkalomból tartották, hogy az OKI negyedik alkalommal jelentette meg a Jelentés a magyar közoktatásról című szakértői anyagot. Ebből kiderül

például, hogy Magyarországon 93 tanár jut ezer diákra. Ez az arány csak Belgiumban és Olaszországban magasabb, míg a lista végén található Egyesült Királyságban mindössze 45-öt tesz ki.

Ugyanakkor az általános iskolások 75 százaléka, a gimnazisták több mint 80 százaléka, a szakközépiskolások 50-70 százaléka különórára jár, hívta fel rá a figyelmet a szakértő. Megjegyezte: a gyermekek tudásszintjében nem az iskolán belül van markáns különbség, hanem az egyes intézmények között, és kevés pedagógus alkalmazza a gyakorlatorientált, problémacentrikus megközelítést az oktatásban.

Lannert Judit példaként hozta fel a 2000-ben elvégzett, a tanulók képességeit elemző PISA-vizsgálatot is, amelyben 32 ország vett részt. A magyar diákok 480 pontos átlagteljesítménye alatta maradt az 500 pontos nemzetközi átlagnak. A vizsgálatban a tanulókat olvasási teljesítményük alapján öt szintbe sorolták. Ezek eltérő jövőbeli pályát, illetve munkaerő-piaci lehetőségeket valószínűsítenek.

Amíg az OECD-országok tanulóinak 10 százaléka érte el az ötös szintet, Magyarországon ez az arány csak öt százalékos. Az OECD-országokban a diákok 12 százaléka teljesített egyes szinten van ennél is gyengébben, Magyarországon 23 százalékuk derült ki a vizsgálatból.

A szakértő kitért rá: a pedagógusi pálya egyre kevésbé népszerű, amin lényegesen nem változtatott a pedagógusbérek közelmúltbeli emelkedése sem. A pedagógusok zöme a 40-49 éves korosztályból, és többségében a nők közül kerül ki.

Halász Gábor, az OKI igazgatója, a kötet szerkesztője elmondta: az említett tendenciákra megoldást jelenthetne, ha a tanárképzésen belül a felsőoktatási képzés mellett több figyelem jutna az iskolai gyakorlati képzésre, új munka- és felelősség-megosztás alakulna ki a felsőoktatás és a képzésbe aktívan bekapcsolódni képes iskolák között.

Elmondta: fejleszteni kell az intézményi szintű minőségbiztosítás, minőségfejlesztés rendszerét, ami már szerepel a módosított közoktatási törvény intézkedései között. Hozzáfűzte, már korábban elindult a minden tanulóra kiterjedő rendszeres kompetenciamérés is, amelyet az oktatási törvényben rögzíteni kellene, illetve amelyhez szükség lenne a megfelelő költségvetési és intézményi háttér kialakítására.

A főként az 1999 és 2002 közötti időszakot vizsgáló elemzés a szakmai, szakértői közösség értékelése a magyar közoktatás aktuális állapotáról, amelyet 2003 nyarán zártak le, a közoktatási törvény módosításának figyelembevételével - mondta el Halász Gábor.

A könyv "egyfajta oktatáspolitikai eszköz, a magyar közoktatás értékelésének egy olyasfajta eszköze, amely a rendszer egészének minőségét és eredményességét szolgálja. Fontos célja, hogy feltárjon olyan általános trendeket, kihívásokat, amelyekkel az oktatáspolitika jobban megalapozható" - jelentette ki az OKI igazgatója.(MTI)