Veszélyes Közép-Európa?

A hallei gazdaságkutató intézet (IWH) értékelése szerint 2003 második negyedében a térség legtöbb országában nőtt a pénzügyi válság kialakulásának veszélye. Elsősorban a monetáris és az árfolyam-politikában keresendők a helyzet romlásának okai, de több helyütt a fiskális politika is hozzájárult ahhoz, fogalmaz közleményük. Az általános kedvezőtlen trenddel csak Lengyelország és Bulgária tudott dacolni: itt 2003 második negyedében csökkent a pénzügyi krízis kialakulásának kockázata. Az IWH "figyelmeztető indexe" tucatnyi fiskális, monetáris, külgazdasági, pénzügyi és reálgazdasági mutatót összegez.

Magyarországon az intézet szerint kisebb megszakításokkal már 2001 vége óta nő a pénzügyi válság kockázata. Az idén márciusban és áprilisban tovább tartott ez a folyamat, majd májusban némileg javult a helyzet. Ez valószínűleg csak rövid távú trendváltás, hiszen a makrofolyamatok nem adnak alapot a tartós javulásra. Az elemzés kiemeli: a magyar exportteljesítmény annak ellenére nem javult látványosan, hogy megfordult a forint euróval szembeni reálfelértékelődésének trendje. Jó jel ugyanakkor, hogy az ipari termelés általában kedvező irányba mozdult el az elmúlt időszakban.

A Financial Times Deutschland által megszólaltatott szakértők szerint a csatlakozó országokban növekvő a pénzügyi kockázat. Marianne Krager, a Bank Austria vezető közgazdásza rámutat: a térségben megnőtt a rossz hitelek aránya. Dietmar Hornung, a Deka-Bank elemzője úgy véli: problémát okozhat, hogy a legnagyobb pénzügyi gondokkal küzdő tagjelöltek is minél hamarabb csatlakozni kívánnak az euróövezethez. A maastrichti deficitkritérium teljesítése érdekében a következő években drasztikusan viszsza kell fogni az állami kiadásokat, ami a gazdaság kibocsátására is kedvezőtlenül fog hatni. Magyarországgal kapcsolatban kiemeli: a forint árfolyamának a kívánt szinten tartása jelentős beavatkozást igényelt a jegybanktól, míg a gazdaság szenved a magas kamatszint miatt. E helyzetben elhamarkodott az árfolyam-politikai célok megfogalmazása, véli.

A csatlakozók GDP-jének négyötödét adó Magyar-, Lengyel- és Csehország költségvetési hiánya jelentősen meghaladja a stabilitási paktumban előírt 3 százalékos szintet. Lengyelországban 4,3, Csehországban 8, Magyarországon 5,4 százalékos GDP-arányos deficitet vár ez évre az Európai Bizottság - emlékeztet a Bloomberg. Ciprus, Szlovákia és Málta is hasonló problémákkal küzd, és csak a balti államok - ahol a költségvetési deficit a hazai össztermék mindössze 2 százaléka körül alakul -, valamint Szlovénia nem kényszerül jelentős megszorításokra emiatt. Utóbbiak szakértők szerint akár már 2007-ben csatlakozhatnak az euróövezethez, míg például Prágában a kormány sem reméli, hogy 2010 előtt teljesíteni tudja a feltételeket