Adókedvezményekkel (is) csábítanak
Hogyan ösztönzik a Kazincbarcikán letelepülni szándékozó cégeket?
A beruházás nagyságától és a létesítendő munkahelyek számától függően iparűzésiadó-kedvezményeket kínálunk. A városra döntően a német tőke jellemző, de francia, osztrák és amerikai befektetők is vannak; ez utóbbiak több tíz milliárd forintos fejlesztést valósítottak meg.
Főként a nehézipar a jellemző. Csábítják-e egyéb területekre is a tőkét?
A legfontosabb, hogy a beruházó vállalatok környezetkímélő tevékenységet végezzenek és munkahelyeket teremtsenek. Leginkább az acélszerkezet-gyártókat, elektronikai cégeket, s a könnyűipari vállalatokat látjuk szívesen, hiszen ezen tevékenységeknek megvan a munkakultúrája a városban, a rendelkezésre álló, szakképzett munkaerő is e területekhez kötődik. A nehézipar mellett jelentős a textilipar is, mivel az ilyen profilú cégek több mint 800 főt foglalkoztatnak.
Melyek a legnagyobb foglalkoztatók?
A legjelentősebb a BorsodChem Rt., mely mintegy háromezer főnek ad munkát. A társaság elődje még 1955-ben kezdte tevékenységét. A város gazdasági életének másik meghatározó szereplője az EAS Borsodi Hőerőmű Vállalat, mely csaknem 200 embert foglalkoztat. Említést érdemel továbbá az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt., mely három megye vízellátását biztosítja. Kazincbarcikán működik Magyarország egyik legnagyobb munkaruhagyártója is, a német tulajdonú Kübler Kft., de meghatározó a Heinczler Gépgyártó Kft., s a szintén német kézben lévő Lisa-Tricot Kft., valamint a magyar tulajdonú Habselyem '98 Kft. Utóbbi két cég női fehérneműk gyártásával foglalkozik.
Milyen infrastruktúrát kínálnak?
Az ország egyik legmagasabb infrastrukturális ellátottságával büszkélkedhet Kazincbarcika, ami annak is köszönhető, hogy a várost még az alapításkor, 1954-ben így tervezték. A múlt héten fejeztek be egy 180 millió forintos szennyvízberuházást, melynek eredményeként a település lakásainak csatornázottsága elérte a 93 százalékot.
Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?
Tavalyi költségvetésünk 8,8 milliárd forint volt, ennek mintegy 8-10 százalékát tudjuk fejlesztésekre fordítani. Ebben a különböző pályázatok önrésze is benne van. Adóbevételünk évente közel 1 milliárd forint, ám ez némileg minden évben változik.
Milyen nagyobb beruházásokat végeztek a közelmúltban, s milyeneket terveznek?
Mintegy hárommilliárd forintos beruházással két évvel ezelőtt itt épült az ország egyik legkorszerűbb fűtőerőműve, mely 8,5 ezer lakás és valamennyi intézmény fűtését ellátja. A múlt héten kezdődött el a városi kórház rekonstrukciója, melynek keretében mintegy 3600 négyzetméterrel bővül az intézet. Új műtőblokkokat, illetve sürgősségi osztályt és központi betegfelvevőt alakítanak ki. A beruházás 2,7 milliárd forintba kerül. Ebből 100 millió az önkormányzat saját forrása, a fennmaradó részt pedig címzett állami támogatásból biztosítjuk. A tervek szerint 2005 szeptemberében fejezik be a felújítást.
Vannak-e példák arra, hogy uniós forrásokból végez a város fejlesztéseket?
Egy igazán új példát említhetek: áprilisban mintegy 3,4 milliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás kezdődik az ISPA-program keretében. A két év alatt megvalósuló fejlesztés 105 települést érint a térségben. A nagyszabású projekt keretében bővítik a sajókazali hulladéklerakót, továbbá komposztáló- és építési törmeléket feldolgozó telepeket alakítanak ki, s hat régi hulladéklerakó rekultivációját is elvégzik. A költségek felét az EU ISPA-előcsatlakozási alapja állja. További 40 százalékot az állami költségvetés, a maradék 10 százalékot pedig az társult önkormányzatok adják.
Milyen más uniós forrásra pályáznak?
Egyrészt a Fő utca rekonstrukciójához szeretnénk EU-s forrást elnyerni. Emellett informatikai fejlesztésekhez az elektronikus önkormányzatok kategóriában pályázunk mintegy 100 millió forint támogatásra.
Mit tesznek a lakosság életkörülményeinek javításáért?
Egy 1000-1500 fős sportcsarnok építését tervezzük. Most készülnek az építési tervek, és jövőre kezdődhet a kivitelezés. A beruházás számítások szerint közel egymilliárd forint, amit részben saját forrásból, részben pályázati pénzből finanszírozunk. Kevesen tudják, hogy Kazincbarcika azon kevés magyarországi város közé tartozik, mely megkapta a nemzeti sportváros címet. Röplabdacsapatunk nemzetközileg ismert és elismert. A lakosság életkörülményeit javítandó eddig 74 bérlakást építettünk, és várhatóan tavasszal kezdődik a következő 18 lakás építése. A garzonház elsősorban fiataloknak épül. Fontos megemlíteni továbbá, hogy 2003-ban és 2004-ben 100-100 millió forintot fordítottunk a közúthálózat javítására.
Milyennek szeretné látni a várost a ciklus végén?
Egyre jobb életkörülményeket nyújtó, gazdaságilag fejlett, békés, nyugodt kis városnak, ahol jó élni és tanulni, ahová befektetőként és turistaként egyaránt érdemes utazni. A tárgyi fejlesztések mellett egy város fejlődésének legfontosabb mozgatóereje az ott élő emberek tenni akarása. A minőségi szolgáltatások nyújtása, a civil kezdeményezések támogatása segítheti azt, hogy az emberek jól érezzék magukat, szeressék lakóhelyüket, hiszen a város lelke, a fejlődés záloga ebben van.
