Hogyan ösztönzik a Kazincbarcikán letelepülni szándékozó cégeket?
A beruházás nagyságától és a létesítendő munkahelyek számától függően iparűzésiadó-kedvezményeket kínálunk. A városra döntően a német tőke jellemző, de francia, osztrák és amerikai befektetők is vannak; ez utóbbiak több tíz milliárd forintos fejlesztést valósítottak meg.
Főként a nehézipar a jellemző. Csábítják-e egyéb területekre is a tőkét?
A legfontosabb, hogy a beruházó vállalatok környezetkímélő tevékenységet végezzenek és munkahelyeket teremtsenek. Leginkább az acélszerkezet-gyártókat, elektronikai cégeket, s a könnyűipari vállalatokat látjuk szívesen, hiszen ezen tevékenységeknek megvan a munkakultúrája a városban, a rendelkezésre álló, szakképzett munkaerő is e területekhez kötődik. A nehézipar mellett jelentős a textilipar is, mivel az ilyen profilú cégek több mint 800 főt foglalkoztatnak.
Melyek a legnagyobb foglalkoztatók?
A legjelentősebb a BorsodChem Rt., mely mintegy háromezer főnek ad munkát. A társaság elődje még 1955-ben kezdte tevékenységét. A város gazdasági életének másik meghatározó szereplője az EAS Borsodi Hőerőmű Vállalat, mely csaknem 200 embert foglalkoztat. Említést érdemel továbbá az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt., mely három megye vízellátását biztosítja. Kazincbarcikán működik Magyarország egyik legnagyobb munkaruhagyártója is, a német tulajdonú Kübler Kft., de meghatározó a Heinczler Gépgyártó Kft., s a szintén német kézben lévő Lisa-Tricot Kft., valamint a magyar tulajdonú Habselyem '98 Kft. Utóbbi két cég női fehérneműk gyártásával foglalkozik.
Milyen infrastruktúrát kínálnak?
Az ország egyik legmagasabb infrastrukturális ellátottságával büszkélkedhet Kazincbarcika, ami annak is köszönhető, hogy a várost még az alapításkor, 1954-ben így tervezték. A múlt héten fejeztek be egy 180 millió forintos szennyvízberuházást, melynek eredményeként a település lakásainak csatornázottsága elérte a 93 százalékot.
Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?
Tavalyi költségvetésünk 8,8 milliárd forint volt, ennek mintegy 8-10 százalékát tudjuk fejlesztésekre fordítani. Ebben a különböző pályázatok önrésze is benne van. Adóbevételünk évente közel 1 milliárd forint, ám ez némileg minden évben változik.
Milyen nagyobb beruházásokat végeztek a közelmúltban, s milyeneket terveznek?
Mintegy hárommilliárd forintos beruházással két évvel ezelőtt itt épült az ország egyik legkorszerűbb fűtőerőműve, mely 8,5 ezer lakás és valamennyi intézmény fűtését ellátja. A múlt héten kezdődött el a városi kórház rekonstrukciója, melynek keretében mintegy 3600 négyzetméterrel bővül az intézet. Új műtőblokkokat, illetve sürgősségi osztályt és központi betegfelvevőt alakítanak ki. A beruházás 2,7 milliárd forintba kerül. Ebből 100 millió az önkormányzat saját forrása, a fennmaradó részt pedig címzett állami támogatásból biztosítjuk. A tervek szerint 2005 szeptemberében fejezik be a felújítást.
Vannak-e példák arra, hogy uniós forrásokból végez a város fejlesztéseket?
Egy igazán új példát említhetek: áprilisban mintegy 3,4 milliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás kezdődik az ISPA-program keretében. A két év alatt megvalósuló fejlesztés 105 települést érint a térségben. A nagyszabású projekt keretében bővítik a sajókazali hulladéklerakót, továbbá komposztáló- és építési törmeléket feldolgozó telepeket alakítanak ki, s hat régi hulladéklerakó rekultivációját is elvégzik. A költségek felét az EU ISPA-előcsatlakozási alapja állja. További 40 százalékot az állami költségvetés, a maradék 10 százalékot pedig az társult önkormányzatok adják.
Milyen más uniós forrásra pályáznak?
Egyrészt a Fő utca rekonstrukciójához szeretnénk EU-s forrást elnyerni. Emellett informatikai fejlesztésekhez az elektronikus önkormányzatok kategóriában pályázunk mintegy 100 millió forint támogatásra.
Mit tesznek a lakosság életkörülményeinek javításáért?
Egy 1000-1500 fős sportcsarnok építését tervezzük. Most készülnek az építési tervek, és jövőre kezdődhet a kivitelezés. A beruházás számítások szerint közel egymilliárd forint, amit részben saját forrásból, részben pályázati pénzből finanszírozunk. Kevesen tudják, hogy Kazincbarcika azon kevés magyarországi város közé tartozik, mely megkapta a nemzeti sportváros címet. Röplabdacsapatunk nemzetközileg ismert és elismert. A lakosság életkörülményeit javítandó eddig 74 bérlakást építettünk, és várhatóan tavasszal kezdődik a következő 18 lakás építése. A garzonház elsősorban fiataloknak épül. Fontos megemlíteni továbbá, hogy 2003-ban és 2004-ben 100-100 millió forintot fordítottunk a közúthálózat javítására.
Milyennek szeretné látni a várost a ciklus végén?
Egyre jobb életkörülményeket nyújtó, gazdaságilag fejlett, békés, nyugodt kis városnak, ahol jó élni és tanulni, ahová befektetőként és turistaként egyaránt érdemes utazni. A tárgyi fejlesztések mellett egy város fejlődésének legfontosabb mozgatóereje az ott élő emberek tenni akarása. A minőségi szolgáltatások nyújtása, a civil kezdeményezések támogatása segítheti azt, hogy az emberek jól érezzék magukat, szeressék lakóhelyüket, hiszen a város lelke, a fejlődés záloga ebben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.