Cégalapítási láz decemberben

A szokásoshoz képest duplájára emelkedett a cégbejegyzési kérelmek száma a két legnagyobb - a fővárosi és a Pest megyei - cégbíróságon a múlt év utolsó hónapjában: a januártól hatályos magasabb illetékezés miatt az alapítók igyekeztek még az esztendő vége előtt tető alá hozni vállalkozásaikat. A Fővárosi Cégbíróságon a novemberi ügyérkezéshez képest 70 százalékkal több, összesen 13 150 új beadványt regisztráltak - tájékoztatta a Világgazdaságot Könnyűné Mondok Edit, a bíróság vezetője. Az ügyekből 3400 irányult új cég - egyharmaduk bt., kétharmaduk kft. - alapítására. A bíróságon ez idő tájt túlmunkában dolgozzák fel a kérelmeket, hogy tartani tudják a törvényi határidőket.

A bírónő elmondta: legutóbb két évvel ezelőtt volt ilyen magas az ügyforgalmuk, szintén illetékmódosítás miatt, igaz, akkor a változásbejegyzések után fizetendő díjak emelkedtek. Kétségtelen, most is meglehetősen sok volt a változásbejegyzési ügy. Különösen az ingatlanforgalmazással kapcsolatos tevékenységi körök esetében, feltételezhetően az e területet érintő adómódosulások okán.

Nem kizárólag az illetékváltozás, hanem bizonyos adómegfontolások is közrejátszhattak az év végi cégalapítási lázban - vélekedett Szira Éva, a Pest Megyei Cégbíróság vezetője. Úgy tűnik, sok evás cég tulajdonosa hozott létre új vállalkozást, amelyre még időben átszámlázhatta - evás keretek közt egyébként el nem számolható - költségeit. A Pest Megyei Cégbírósághoz egyébként az átlagos havi kétezerhez képest négyezernyi cég- és változásbejegyzési kérelem érkezett főként december második felében. Szira Éva elmondta: mint arra számítani lehetett, különösen az alacsonyabb tőkéjű kft.- és bt.-alapítások száma ugrott meg.

A cégbírák helyeslik, hogy az illetékezés némiképp megnehezíti a vállalatalapítást, mivel igen sok az úgynevezett alvó, létrehozása után gyakorlatilag nem működő társaság. Ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy a tevékenységi körre vonatkozó változásbejegyzés 1998 júniusa óta ingyenes, sem illetéket sem közzétételi díjat nem kell fizetni. Ezt ugyanis, a tapasztalatok szerint cégek ezrei használják ki: két-, háromhavonta - nemegyszer némely elkönyvelhetetlen számla miatt is - újabb és újabb olyan tevékenységgel bővítik a kört, amit voltaképpen nem végeznek. Főleg a kényszervállalkozások élnek előszeretettel e módszerrel, mivel tulajdonosaik gyakorta nem is tudják, mit akarnak, csak belekapnának ebbe is, abba is. Kétségkívül jogukban áll. Ám a cégnyilvántartás hitelét rontják, amikor a bejegyzett tevékenységek túlnyomó többségét nem gyakorolják.

Az illeték- és közzétételi díjkötelezettség bevezetése - mivel az érdekelteknek néhány ezer forint is számít - némiképp visszafogná az alaptalan bejegyzéseket - fejtette ki Szira Éva. Könnyűné Mondok Edit kívánatosnak tartaná korlátozni a felvehető tevékenységi körök számát, de megoldásnak látná azt is, ha kizárólag a főtevékenységet kellene nyilvántartani.

a legnagyobb cégbíróságokon. Az illetékemeléssel, de adómegfontolásokkal is magyarázható a cégalapítási láz. Sok vállalkozás csak bővíti, de nem gyakorolja bejegyzett tevékenységi körét. Kende Katalin-->