A korábbi riogatásokkal ellentétben 2003-ban egyetlen település sem ment csődbe. A 2002-es béremelések fedezete teljes mértékben az önkormányzatok rendelkezésére állt - összegzi a Belügyminisztérium által készített értékelés. Az anyag szerint ezt támasztja alá az is, hogy tavaly csökkent az önhibájukon kívül működésképtelen települések száma.

Az önkormányzati szféra 2385 milliárd forinttal gazdálkodott, ami 632 milliárddal több az előző évinél. Míg a helyhatósá-

goknak 2002-ben összességében 16,7 milliárd forint kiegészítő központi támogatásra volt szükségük kötelező feladataik ellátásához, tavaly ez az összeg 15,5 milliárdra csökkent. A közalkalmazotti bérek kifizetéséhez mintegy 7 milliárd forint támogatást folyósított a költségvetés. Emellett a váratlan, rendkívüli okok miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került önkormányzatok - elsősorban kistelepülések - még 2,3 milliárd forintot kaptak belügyminiszteri keretből.

Címzett és céltámogatások formájában összesen 56,5 milliárd forint állt az önkormányzatok rendelkezésére. A címzett támogatások pénzügyi keretéből 55, a céltámogatásokéból 107 beruházást támogatott a központi büdzsé.

A BM szakértői testületek bevonásával kidolgozta a közigazgatási reform legfontosabb irányait. Az Idea munkacsoport három részletes programjavaslatot készített, s az erről szóló dokumentumokat széles szakmai és társadalmi körben, valamennyi megyében megvitatták. Augusztusban a kormány is elfogadta a vitaanyagot. A kabinet szeptemberben jóváhagyta a közszolgáltatások modernizációját tartalmazó reformtörekvéseket. Ennek négy pillére a közigazgatás területi rendszerének korszerűsítése, a területfejlesztés korszerűsítése, a szolgáltató állam kiépítése, illetve az önkormányzati finanszírozási reform megvalósítása.

Az önkormányzatok legnehezebb feladata tavaly a közalkalmazotti béremelés fedezetének kigazdálkodása volt, és ez az egész évre rányomta a bélyegét - fejtette ki a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Zongor Gábor elmondta: a bérek kifizetéséhez a központi költségvetésből kapott források nem voltak elegendőek, ezért a településeknek saját bevételeikből is át kellett csoportosítaniuk erre a célra. Így kevesebbet tudtak fejlesztésekre fordítani, és nőtt az eladósodottság. Pontos adatok a zárszámadások elkészítése után állnak majd rendelkezésre, de az biztos, hogy 2003-ban a növekvő arányú állami támogatás ellenére összességében nem javult az önkormányzatok finanszírozása. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések száma csökkent ugyan, de így is meghaladja az 1100-at. Tehát a hazai települések több mint harmada működőképességét sem tudná fenntartani külön állami támogatás nélkül, ami pontosan mutatja az önkormányzati finanszírozás súlyos anomáliáit. Emellett a főtitkár szerint a tavalyi csökkenés oka leginkább az volt, hogy a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez tavaly külön támogatást biztosított a költségvetés. Ez a keret az idén megszűnt, miközben az állami finanszírozás most sem fedezi a béremelés költségeit.

A közigazgatási reform elindítását kedvezőnek értékeli a TÖOSZ főtitkára, azt viszont kedvezőtlennek, hogy konkrét előrelépés nem történt az ügyben. Mivel a regionális önkormányza-

tok, illetve a kötelező kistérségek kialakításához nincs meg a szükséges parlamenti többség, más utat kellene keresni ahhoz, hogy az önkormányzati feladatok és a költségek megosztása ésszerűbbé váljon. Az ágazati törvények módosításával, illetve az önkéntes társulások erőteljesebb pénzügyi támogatásával lehetne ösztönözni a településeket a kötelező feladatok közös ellátására, hiszen azzal az önkormányzatok is tisztában vannak, hogy mind a működés, mind a fejlesztési lehetőségek tekintetében teljesen ellehetetlenültek.