Az idén a magyar gazdaság nem kerül közelebb az euró bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez. A két meghatározó fontosságú mutató ellentétesen alakul: a Reuters elemzői felmérése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 4,6 százalékra mérséklődhet, ám az éves átlagos infláció 4,7 százalékról 6,5-re gyorsul. Az áremelkedést egyszeri sokkhatás okozza, és így van remény, hogy 2005-től folytatódik a dezinfláció, mégis: míg a gazdaság 2004-ben egy évvel közelebb került a csatlakozási időponthoz, konvergenciafolyamataiban inkább távolodik.

A fentiek ellenére az ország mutatói nem állnak olyan távol a maastrichti konvergenciakritériumoktól, mint az a köztudatban él. Az euró 2008-as bevezetéséhez az államháztartás hiányát úgy kellene menedzselni, hogy legkésőbb a 2006-os költségvetési évre fenntartható módon a GDP 3 százaléka alá mérséklődjék. Ez megvalósítható lenne, legalábbis ha kizárólag a közgazdasági megfontolásokat vesszük figyelembe. A kijelölt pénzügyminiszter szerint az idén a GDP 4,6 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal kell számolni, amely évente 1-1 százalékponttal csökkenthető. Így a költségvetés jelenlegi állapota még nem lenne kizáró ok. A 2008-as euróövezeti csatlakozás azért is megvalósítható lenne, mert a spanyolok, a portugálok és a görögök sem álltak jobban ennyi idővel a csatlakozás előtt - hívja fel a figyelmet Barcza György, az ING Bank elemzője.

Talán éppen az igazi elhatározás hiánya teszi kétségessé a csatlakozást. Erre utal a dátummal kapcsolatos lebegtető kormányzati taktika. A piaci elemzők ezt úgy értelmezik, hogy a 2008-as terv helyett egy-két évvel később vezethetik be az eurót. Így látszólag messze kerül a bevezetés, és bőven van idő a lassú konszolidációra, ám figyelembe kell venni, hogy 2006 választási év. A választást megelőző költségvetéseket fiskális lazulás jellemzi. Úgy tudjuk, egyelőre nincs egyetértés abban, hogy 2005-öt milyen deficit kijelölésével alkossa meg a PM. A szokott menetrend szerint már január közepén nekiláttak volna a szakértők a következő évi költségvetés megtervezésének, de a tárca szakértői most inkább az idei kiigazítással vannak elfoglalva.

A GKI szakértői szerint a bejelentett megszorítással tartható a 4,6 százalékos deficit. Ha mégsem, biztosítva látják a kormányzat elkötelezettségét a további szigorításhoz. Kétségeit fogalmazza meg az államháztartás idei hiányára vonatkozó hivatalos prognózissal szemben a CIB Bank elemzése. Irreálisnak nevezi a büdzsében szereplő számokat, amelyek a bevételek 12 százalékos bővülését tartalmazzák a kiadások 5 százalékos növekedése mellett. Az államháztartás hiánya elérheti a GDP 4,8 százalékát - mondja Trippon Mariann, a CIB elemzője. Ez pesszimistább prognózis, mint a PM 4,6 százalékos előrejelzése. Az elemzés szerint az idén januárra a PM 230-250 milliárd forint közötti deficitet jelzett előre, ami a teljes éves előirányzat 25 százaléka. Barcza György is lehetségesnek véli: a 120 milliárd forintos megszorítás kevés lesz a terv teljesüléséhez.

A gyenge elkötelezettségen javíthat az ERM-II. árfolyamrendszerbe való gyors belépés. A UBS londoni elemzői szerint egy lazább költségvetési politika érdekében elhalasztott belépés azonnali forintzuhanáshoz vezethet - idézi a Reuters a havi körkérdésében megszólaló egyik szakértőt. Az ERM-II. megkétszerezi a pénzügyi piacok érzékenységét a jelenlegi fenntarthatatlan külső pozíció és a kormányzat fiskális elszántsága iránt. A UBS szerint nem tartható fenn a jegybank erős forint politikája. Ez utóbbi kijelentéssel nem ért egyet Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője, aki szerint a jelenlegi kurzusnál gyengébb forintot nem indokolnak a gazdaság fundamentumai.

A tennivalókkal kapcsolatban a GKI kritikával illette a jegybank eddigi tevékenységét és érdemi kiigazításokat javasoltak. A kiigazításnak többek között ki kellene terjednie a monetáris politikai célrendszer világossá tételére és a törekvések valós koordinációjára.