Európai rt. Magyarországon

Az uniós csatlakozást követően új gazdasági társasági forma lesz az európai részvénytársaság. Ennek a hazai, úgynevezett kiegészítő szabályozásához látott hozzá a közelmúltban az igazságügyi tárca az idevágó közösségi rendelet alapján. A készülő előírások összhangban lesznek a hatályos magyar részvényjoggal - közölte a Világgazdasággal Gadó Gábor helyettes államtitkár. Hozzátette: egyidejűleg - a közösségi rendelettel szerves egységet képező irányelvnek megfelelően - kidolgozzák az európai rt. munkavállalóinak bevonására vonatkozó kiegészítő szabályokat is. Az irányelvben megkövetelt eljárás híján ugyanis az európai rt. nem jegyezhető be a cégnyilvántartásba.

A sajátos, legalább két tagállamban bejegyzett rt. alapítói részvételével létrehozható és bármelyikben regisztrálható uniós vállalkozásra meglehetősen bonyolult, többszintű szabályozás érvényesül majd. Így irányadók, illetve kötelezők - Magyarországon a csatlakozással automatikusan életbe lépnek - a közösségi rendelet szabályai. Ez azonban megengedi, hogy bizonyos tagállami jogalkotók kiegészítsék a közösségi rendelkezéseket. Másrészt a közösségi jogszabály magukat az európai rt. részvényeseit is feljogosítja - a társaság működésére vonatkozó - döntésekre. Ők határozhatnak egyebek közt az alapszabályban arról, hogy az angolszász vagy a kontinentális vezetési modellt alkalmazzák-e. A részvényesekre ruházott jogosítványokat a társaság székhelye szerinti tagállam nem befolyásolhatja.

Az európai rt. alapításához, bejegyzéséhez nem nélkülözhető a munkavállalói részvételhez kötött procedúra. Az ezzel kapcsolatos irányelv megköveteli az alapító cégek munkavállalói képviseletéből álló különleges testület létrehozását, amely legfeljebb hat hónapig tartó - de további hattal meghosszabbítható - tárgyalás eredményeként a társaságok vezetőségével többféle döntésre juthat. A legideálisabb - és az irányelv ugyancsak erre ösztönzi a részvevőket -, ha megállapodnak a leendő rt.-ben a munkavállalói részvételről, tájékoztatásról, konzultációról, az "üzemi tanácsról". Határozhatnak azonban úgy is, hogy megállapodás helyett a társaság székhelye szerinti állam háttérjogát - mondjuk magyarországi alapításnál a munka törvénykönyvét - alkalmazzák. Dönthetnek továbbá akként, hogy alávetik magukat az irányelvnek megfelelő tagállami kiegészítő szabályozásnak, amit nálunk most készítenek elő. Ezt kell alkalmazni akkor is, ha a felek közt nem jön létre megállapodás, de a részt vevő társaságok meg akarják alapítani az rt.-t. Az irányelvet kiegészítő magyar szabályozás - az államtitkár tájékoztatása szerint - a hazai rt.-k munkavállalói jogaihoz hasonló jogosultságokat kíván biztosítani.

Májustól Magyarországon is alapítható európai részvénytársaság, amely a cégjegyzékbe csak a munkavállalókkal történt meghatározott eljárás eredményeként jegyezhető be. Működésére közösségi és hazai szabályok egyaránt érvényesülnek majd.

Kende Katalin

-->