Kell a reform a közszolgálatban

A lakosság és a közszolgálati dolgozók is egyetértenek: szükség van egy átfogó közszolgálati reformra. Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízott tegnapi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: erre enged következtetni a Szonda Ipsos által készített közvélemény-kutatás eredménye is.

A lakosság azt szeretné, ha végre egy politikától független, szakszerű és stabil közszolgálati szféra állna rendelkezésére. Az emberek 73 százaléka ugyanis egyáltalán nem nézi jó szemmel, hogy minden kormányváltáskor lecserélődik a köztisztviselői állomány. Ezzel maguk az érintettek is egyetértenek: a közszolgálati alkalmazottak 70 százaléka számára ugyanis a biztonság jelenti munkája fő vonzerejét, mind-

azonáltal már csak körülbelül a tizedük érzi úgy, hogy "betonbiztos" állása van. Ez annak ellenére is vonzóvá teheti a közszolgálati állásokat, hogy az ott dolgozók - saját bevallásuk szerint - jobbára csak erkölcsi elismerést kapnak, anyagit már kevésbé.

A bérrendszer fejlesztésével kapcsolatban már koránt sincs olyan egyetértés, mint a reform létjogosultságát illetően: a megkérdezett lakosok körülbelül fele-fele arányban támogatják, illetve ellenzik, hogy a közszolgálati szféra bérei felzárkózzanak a piaci szintre; ami pedig az uniós szint elérését illeti, ott már egyértelműen az ellenzők kerülnek túlsúlyba. A béremelés támogatói arra hivatkoznak: csak megfelelő bérfejlesztéssel akadályozható meg, hogy a képzett szakemberek "elvándoroljanak", a fiatalok pedig messze elkerüljék közszférát. A legnyomósabb ellenérvnek az bizonyult, miszerint nem szükséges kiemelten kezelni a közszolgálatot, hiszen nem a munkahely jellege, hanem a végzett munka, a teljesítmény számít, és különben is van más fontosabb cél - nyugdíj, egészségügy, infrastruktúra-, amire az államkassza szűkös kereteit fel lehetne használni.

Ugyanakkor csak kevesen vannak tisztában azzal - ők feltehetően nem is ellenzik a bérfejlesztést-, hogy valójában mit is ér a teljesítmény a közszférában. A legtöbb ember ugyanis jócskán túlbecsüli az egyes szakmák átlagbérét: míg a KSH legfrissebb adatai szerint a közszolgálati szférában dolgozók átlagosan alig több mint 96 ezer forintot vihetnek haza, addig a lakosság szerint csak az ápolónők keresnek ennél kevesebbet, az orvosok havi nettó bére pedig sokak szerint a 200 ezer forintot is meghaladja. Ám a KSH szerint tavaly a humán egészségügyben dolgozó szellemi foglalkozásúak átlagos havi nettó keresete még a 80 ezer forintot sem érte el. Ezt jóformán csak az érintettek tudják. (SZs)