Az Európai Bizottság véleménnyel, az Európai Bíróság kötelező jogértelmezéssel segíti majd a magyar bíróságok munkáját versenyügyekben. A GVH elsősorban mint "a bíróság barátja" kapcsolódhat be a vitás közösségi vonatkozású versenykérdésekbe.
Nem újabb pereket, hanem - a felek részéről - új hivatkozási alapot, újfajta védekezést jelenthet a bíróságok számára, hogy a csatlakozással közvetlenül alkalmazniuk kell a közösségi versenyjogot, mégpedig minden olyan polgári jogvitában, ahol egyáltalán felmerül a tagállamok közötti verseny korlátozásának lehetősége - tájékoztatta a Világgazdaságot Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró, a közigazgatási bírák egyesületének elnöke. Mint mondta, szakítani kell a jelenlegi megoldással, amikor a bíróság felfüggeszti eljárását az adott ügyben folyó versenyhivatali eljárás befejeztéig. A csatlakozást követően erre nem lesz módja, ugyanis a közösségi versenyjog alkalmazásában nincs előjoga a versenyhivatalnak a bírósághoz képest.
A magyar bírók versenyügyi feladatai ez idő tájt egyrészt arra a ritka esetre korlátozódnak, amikor meghatározott versenyhivatali vizsgálati cselekményeket előzetesen jóváhagynak. Ennél sokkal több azoknak a közigazgatási pereknek a száma, amelyekben a versenytanács határozatait vizsgálják felül. Mindkét ügycsoport a megyei és a fővárosi igazságszolgáltató fórumok, a Fővárosi Ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. A csatlakozással azonban bármelyik városi bíróságon is előfordulhatnak olyan - nem versenyhatósági nyomozati cselekményhez kötődő és nem is közigazgatási, hanem - polgári perek, amelyekben a tagállamok közötti versenykorlátozás gyanúja felmerülhet. Ilyenkor a bírónak bizonyos többletinformációra van szüksége, hogy az adott ügyben megfelelően járhasson el, alkalmazhassa a közösségi jogot. Nehéz dolga lesz, hiszen nem csak azt kell megítélnie, hogy a kifogásolt magatartás valóban korlátozza-e a versenyt. Arra is választ kell adnia, hogy - mivel vannak kivételek - a tevékenység nem mentesül-e mégis a versenykorlátozás tilalma alól. Segítséget jelenthet számára az amicus curie, azaz "a bíróság barátja" intézménye. Ennek révén a bíró akár a magyar versenyhivatal, akár az Európai Bizottság véleményét kikérheti az adott ügyben. Ám bármennyire szakmai is lesz az, nem szakvéleményről, hanem egyszerű álláspontról van szó, ami a bírót nem köti, legfeljebb bizonyítékként értékelheti, mint bármi más tényt az ügyben. (Lehetőség van arra is, hogy adott esetben a magyar versenyhivatal kérjen meghallgatást, és ennek a bíróság köteles eleget tenni.)
Minthogy az Európai Bizottság nincs feljogosítva a közösségi jog értelmezésére, így válaszában legfeljebb a tények értékelésére vagy jogi véleményre szorítkozhat. Ha az értelmezés szükségessége merül fel, akkor a magyar bíró az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljáráshoz folyamodhat, vagyis felfüggeszti a pert és a luxemburgi bíróságot keresi meg, de az innen kapott vélemény már köti őt.
Természetesen lesznek továbbra is versenyjogi közigazgatási perek. Ha ilyen jogvitában merül fel a közösségi versenyjog alkalmazásának kérdése, akkor a bíróság nem fordulhat a magyar versenyhivatalhoz, hiszen az az egyik peres fél. Ilyenkor, ha szükséges, a brüsszeli bizottság adhat véleményt, de álláspontja a közigazgatási bírót sem köti, aki - amennyiben komoly aggálya van - ugyancsak előzetes döntést kérhet a luxemburgi bíróságtól.
Darák Péter úgy látja: a gyakorlatban az esetleges információhiány okozhat problémát majd a bírónak, különös figyelemmel arra, hogy egy versenyjogi ügynek számos ága lehet, ugyanabban az esetben például folyhat eljárás más tagországban is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.