Csak négy MFB-s hitelkérelem
Eddig csak négy hitelkérelem érkezett a februárban kezdődött agrárcsatlakozási hitelprogramban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankhoz. A kamattámogatással és garanciavállalással ellátott projekt 100 milliárd forinttal indult, de az FVM a demonstráló gazdákkal kötött megállapodásban vállalta a keret 60 milliárddal való bővítését. A többlet felét az egyéni termelőknek, a másik felét pedig - az integrátorok és az élelmiszer-ipari cégek kizárásával - a társas vállalkozásoknak különíti el.
A csatlakozási agrárhitel, szakértők szerint, legfeljebb részben érheti el eredeti célját, mivel a kormány az április végéig tartó programot alapvetően az uniós belépéshez szükséges fejlesztésekre szánta.
Az MFB - amely a kereskedelmi bankok közvetítésével 50 milliárd forintos refinanszírozási forrással és százszázalékos garanciavállalással vehet részt az akcióban - éppen ezekhez nyújtana hiteleket, de a gyenge érdeklődés is jelzi, hogy a termelők a kedvezményes forrásokat elsősorban nem erre akarják felhasználni. Az MFB-hez eddig befutott négy kérelem csak 320 milliós igényt tartalmaz, és közülük egy 150 milliós ügyletet várhatóan elutasít a bank.
Az FVM összesítései szerint a piaci szereplőktől eddig közel egymilliárd forintnyi MFB-forrásra futott be kérelem a kereskedelmi bankokhoz, így az állami pénzintézet további igénylésekre számíthat. A jóváhagyható MFB-s kérelmek előreláthatólag így sem haladják meg a 2-3 milliárdot. Az FVM-ben nincsenek kimutatások arról, hogy a hitelfelvevők a forrásokat pontosan milyen célokra kérik. Szakértői vélemények szerint az igények 80-85 százaléka a korábban felvett hitelek kiváltására vagy tőkepótlásra irányul, így a fejlesztésekre csak 15-20 százalék juthat.
A 160 milliárd forintra bővült keretből a kereskedelmi bankok 110 milliárdnyi saját forrást helyezhetnek ki, amelyből FVM-es információink szerint mostanáig 93 milliárdra született kedvező döntés vagy hitelszerződés. A befogadott igények viszont megközelítik a 236 milliárd forintot. A bankok fejlesztésekre, tőkepótlásra és hitelkiváltásra egyaránt adhatnak hiteleket, de az utóbbi két lehetőség a népszerűbb.
Az eddigi, 93 milliárd forintra szóló banki döntés következménye az lehet, hogy rövidesen a 110 milliárdos keret is szűkössé válhat vagy idő előtt kimerülhet, miközben az 50 milliárdnyi MFB-forrás zöme érdeklődés híján kihasználatlan maradhat.
A korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis a két forráscsomag között nem lehet "átjárás", bár az FVM az ide vonatkozó kormányhatározatot most úgy értelmezi, hogy a kereskedelmi banki hitelek mennyisége az MFB-források rovására akár 160 milliárdra is nőhet. Az állami bank ugyanakkor nem tud ilyen döntésről, és egyelőre további agrárigények beérkezésére vár.
Egyes szakértők egyébként a februári demonstrációs megállapodást eleve úgy magyarázták, hogy az a kereskedelmi banki forrásokat 160 milliárdra, az egész akció keretét pedig az 50 milliárdos "elméleti" MFB-s hitellehetőséggel 210 millárdos "névleges" összegre bővítette. Az agrártárca szerint viszont a jogszabályi rendelkezések ezt az értelmezést végképp nem teszik lehetővé.
