Félnek a keleti adóversenytől

A német munkahelyek és az államkassza miatt egyaránt problematikusnak tartják a különböző pártállású német politikusok azt, hogy az Európai Unió leendő új kelet- és közép-európai tagjai adóparadicsomként viselkedve gyakorolnak elszívó hatást a működő tőkére.

Schröder kancellár azt rótta föl, hogy az új tagok milliárdos nagyságrendű segélyeket remélnek Brüsszeltől az infrastruktúra kiépítéséhez, hogy azután az ehhez párosuló alacsony társasági adóval átcsábítsák a külföldi tőkét. A Süddeutsche Zeitung szerint a kancellár óvatos nyomásgyakorlással próbálja majd meg lebeszélni az "új-európaiakat" ezekről a tervekről. Stoiber bajor miniszterelnök azt is fölvetette, hogy meg kellene vonni tőlük a brüsszeli szubvenciókat.

A kancellári hivatal szerint előfordulhat, hogy adóversenybe futnak bele, annak minden kellemetlen következményével: a tőke elcsábulása munkahelyekbe kerül, adókedvezményekkel megpróbált hazaédesgetése nyomán tovább csökkennének a beszűkült termelés miatt amúgy is mérséklődő bevételek. Az új tagállamok 15-19 százalékos társasági adója, és az a kialakulófélben lévő gyakorlat, amire az észtek adnak példát, s amely szerint a termelésbe visszaforgatott nyereség után egyáltalán nem kell adózni "olyan színvonalat képvisel, ami Nyugaton követhetetlen" - mondják a kancellári hivatalban. A német cégekre azonban az alacsony adókulcsok csak másodlagosan gyakorolnak vonzerőt, őket elsősorban az alacsony bérköltségek érdeklik - állapította meg a kölni gazdaságkutató (IW) elemzője.