It: versenyelőny(ök) ott

Teljesen átrendezte India gazdaságát az elmúlt évtizedben az információtechnológia (it). S nem is elsősorban úgy, ahogy a világ szinte minden országára elmondhatóan indukált gyökeres változást.

A korábban erős falakkal védett - a kilencvenes évek eleji súlyos gazdasági bajokra adott egyik válaszként kereskedelmében is nyitó - gazdaság globális integrációját segítette, és egyben előmozdította a szolgáltatásexport, aminek zöme az it-tevékenységi körökbe tartozó szolgáltatások kivitelét jelentette. Ennek az ágazatnak az exportja az 1994-95-ös (áprilisban záró) pénzügyi évben regisztrált 0,5 milliárd dollárra rúgó it-kivitelről - évi átlagosan 45 százalékos növekedés eredményeként - 2001-2002-re 9,5 milliárdra nőtt. Egy másik sokatmondó adat: 1991 és 2002 között a szolgáltatásexport éves átlagos növekedése 15 százalékos volt, szemben a termékexport 9,25 százalékos bővülésével. Ugyanakkor az it-t leszámítva a szolgáltatáskivitel dinamikája alig haladta meg a termékkivitelét. Mindennek eredményeként ma már India adja a világ szolgáltatásexportjának durván 1,5 százalékát, miközben a termékexport esetében ez a részaránya nem éri el még az 1 százalékot sem.

Szemben más ázsiai országok it-szektorainak összetételével, Indiában a hardver elhanyagolható részét képezi csupán a kivitelnek. Nem szólva arról, e szolgáltatásfajta exportjának jó része olyan tevékenységekből áll, mint a back office szolgáltatás vagy az adatfeldolgozás. Az it területén kínált indiai versenyképességet pedig a nagy multinacionális cégek ki is használják, s sorban folyamodnak az outsourcing eszközéhez. A legnagyobbak létesítettek már irodákat az országban, mint amilyen az Oracle, az IBM, az Accentures, a Hewlett-Packard vagy a Honeywell. Ráadásul a trend megtörésétől sem kell tartani, hiszen az it területén kínált indiai versenyelőnyök jellege olyan, amelyre alapozva nem várható meghatározó változás a közeljövőben.

Elsősorban arról van szó, hogy rendelkezésre áll a megfelelő munkaerő, jelentős tartalékokkal, mégpedig igen versenyképes áron. A bérek ugyanis rendkívül alacsonyak - az amerikai értékek egytizedétől a feléig terjedő skálán mozognak. S a szakemberek folyamatos képzése is biztosított: több mint 250 egyetem és műszaki főiskola csak egy év alatt mintegy kilencvenezer it-szakembert képez amellett, hogy az egyéb felsőfokú oktatási intézményekről évente kibocsátott kétmilliónál is több diplomás egy részét szintén ez az ágazat szippantja fel, call centerek, back office adatfeldolgozók, konzultációs szolgáltatást ellátókká képezve őket. A folyamat annál is egyszerűbb, mert nyelvi problémák nemigen adódnak: az országban tanulók ugyanis anyanyelvi szinten beszélik az it világnyelvét, az angolt. Ez az egyik oka annak, hogy régiónk országai, beleértve Magyarországot is, nehezen tudják felvenni a szolgáltató központokért folytatott versenyt az olyan országokkal, amilyen India is. Meg persze azért sem, mert a külföldön élő, húszmilliósra becsült létszámú indiai származásúak egy jó része az it területén dolgozik (csak az USA-ban a 2,5 milliós populáció közel tíz százaléka), és sokan menedzseri posztokat töltenek be. Az ő szívük pedig hazahúz.

S végül, de nem utolsósorban elősegítette az it területén elért sikereket az is, hogy a kormányzat - szemben más ágazatokkal - minimálisra csökkentette a beavatkozást ebbe a szektorba. Sőt, kedvező adózási feltételeket kínál az ebbe az ágazatba befektetőknek, s hangsúlyt helyez a szakirányú felsőfokú oktatás fejlesztésére, az abba való befektetésre. Továbbá nagyon sokat segít az is, hogy egy sor szoftvertechnológiai parkot létesítettek az országban, olyat, amely a megfelelő infrastruktúrát kínálja az ágazat fejlődéséhez.