Júniusra várják az alkotmányt

Többnyire a várakozások szerint alakult, és talán csak egy ponton hozott - a nagy többség számára kellemes - meglepetést a pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcs: abban, hogy konkrét határidőhöz szabva negyedéven belül le kívánja zárni az alkotmányozó folyamatot. Bertie Ahern ír miniszterelnök kifejtette: reméli, a júniusi európai parlamenti választásokig sikerült a nyitott kérdések "nagy többségében" dűlőre jutni, a 17-18-i csúcson pedig sor kerülhet a dokumentum véglegesítésére. Ahern szerint az adhat okot bizakodásra, hogy az ír kormány által az elmúlt hónapokban folytatott konzultációk során mindenütt határozott kompromisszumkészséget tapasztaltak, a mostani brüsszeli találkozón pedig a résztvevők úgymond egyöntetű politikai szándékot fejeztek ki a folyamat közeli lezárására.

Az ír kormányfő nyíltan beszélt arról is, hogy a decemberi csúcsot holtvágányra futtató szavazási kérdésben megítélése szerint immár a "kettős többségen alapuló megoldás" tekinthető kiindulópontnak. A témában leginkább érintett lengyel diplomácia vezetője, Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminiszter brüsszeli sajtóértekezletén maga is arról beszélt, hogy Varsó "nem tartja kizártnak" a kettős többségen alapuló kompromisszumot, jóllehet hozzátette: "még sok kérdés tisztázásra vár". Főnöke, Leszek Miller miniszterelnök - akinek belpolitikai helyzete éppen a csúcs óráiban ingott meg végzetesen - egyenes arról beszélt, hogy a "kompromisszum nem jelent kapitulációt", hanem az EU politikai kultúrájának szerves részét alkotó lépésről van szó. A decemberi másik ellenlábas José-María Aznar leköszönő spanyol kormányfő igyekezett megvédeni eddigi politikáját, emlékeztetve, hogy a nizzai szerződés óta Spanyolország pozíciója erősebb Európában, mint korábban valaha.

Diplomaták és az EU-szakértők tudni vélik, hogy a leendő alkotmány választások utáni véglegesítése azért vált elkerülhetetlenné, mert több tagállam - így mindenekelőtt Franciaország és Nagy-Britannia - nem szeretné, hogy a majdani szöveg tételesen kitárgyalt téma legyen a júniusi választásokat megelőző kampánynak.

Az ír miniszterelnök szerint a munka "haladéktalanul" megkezdődik, az elől viszont kitért, hogy már most meghatározza, milyen módszert tartanak Dublinban optimálisnak. "Sokféle technika létezik, a kétoldalú konzultációktól a tényleges konferencia, sőt, akár egy rendkívüli csúcs összehívásáig", ismerte el, de úgy vélte, hogy ezek közül az időközben megtett haladás fényében fognak választani. Szerinte "májusra már tisztább képet" kaphatnak. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy az új spanyol kormány megalakulása április közepére várható.

A többi napirendi pontot illetően a vita és az elfogadott közös állásfoglalások sora a várakozások szerint alakult. A terrorizmus elleni harc erősítésére az állam- és kormányfők megszavazták a "főkoordinátori" poszt létrehozását; Gijs de Vries korábbi holland belügyi államtitkár feladata lesz annak figyelemmel kísérése, hogy hol tart a már korábban meghozott közös döntések tagországonkénti végrehajtása, valamint a további, terrorizmusellenes intézkedése összehangolása. További fontos mozzanat az a politikai nyilatkozat, amely kilátásba helyezi, hogy a tagállamok - akár katonai eszközt is magában foglaló - segítséget nyújtanak terrortámadásnak vagy -fenyegetésnek kitett társaik számára.

A lisszaboni folyamat kapcsán a közös nyilatkozat az elért eredmények méltatása mellett a célul kitűzött reformok "jelentős felgyorsítását" szorgalmazta. A huszonötök egyúttal megbízták az Európai Bizottságot, hogy Wim Kok korábbi holland miniszterelnök vezetésével hozzon létre olyan munkacsoportot, amelynek ez év novemberére kell majd jelentést tennie a jövőre esedékes "félidős" értékelés megalapozásához, illetve a hátralévő teendők tisztázására.