Közállások lassú fogyása
Az idén is folytatódott a reálbér-dinamika mérséklődése. Januárban a bérek mindössze 0,4 százalékkal érték többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt három év összesen 30 százalék feletti reálkereset-emelkedése után tehát - az áthúzódó hatásoktól is mentes - 2004-es év a korábbiaknál jóval alacsonyabb bérnövekedést hozhat. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű az első néhány hónap, hiszen az ekkor bekövetkező általános béremelések alapjaiban befolyásolják az éves folyamatokat.
A versenyszektorban januárban megvalósuló bruttó keresetek ugyan átlagosan 9,8 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, de az adóváltozások és az infláció felpörgése miatt ez reálértékben mindössze 1,4-del eredményez több jövedelmet. A költségvetési szektorban visszafogottabb volt a bruttó bérnövekedés is, így ott a keresetek kevesebbet érnek most januárban, mint tavaly ilyenkor. Ez utóbbi bérelőnye így is szembetűnő: míg a versenyszektorban 85 ezer forintot vitt haza egy "átlagos" dolgozó, addig az állami területen csaknem 114 ezret. Ez a különbség a fizikai és szellemi dolgozókra külön-külön is érvényes.
A további hónapok béralakulására egyelőre nehéz következtetni, mert az év végi és év eleji adatok értelmezését nehezítik a szokásosnál jóval gyakoribb egyszeri kifizetések, mint a jutalmak, a 13. havi fizetések. Ám az adatok mégis inkább azt sugallják, hogy végül is a vártnál ugyan lassabban, de bekövetkezett a bérkiáramlás közgazdasági racionalitáshoz való igazítása.
A tavaly ősz végén sokéves csúcsára érkező költségvetési létszámállomány nagyon lassú mérséklődése januárban is folytatódott, de a folyamatra egyelőre inkább a növekedés megtorpanása, mintsem a trendszerű csökkenés kifejezés illik. (VG)
